Iskolába menet – egy ABBA-sláger margójára

2019. szeptember 30.

Címkék: család, dal, gyermekek, iskola, élet, minőségi idő, nosztalgia, apa, apaság, idő, ősz, ABBA, családi ünnep, apablog, apahang, elrohan, sláger

Hernády Zsolt

történész

Gyermekeim egyik kedvenc együttese a svéd ABBA. Nyilván ez annak köszönhető, hogy szüleik autójában a cd-lemezek között megtalálták a zenekar slágereit, és miután sokat hallották miattunk, ők is folytonosan azokat kérték lejátszani. Ennek következtében kedvenc számaimat olyan gyakran kell meghallgatnom, hogy ha egyedül utazom, akkor inkább csöndben vezetek, zenehallgatás nuku.

A minap azonban újra belebotlottam, pontosabban belehallgattam az együttes egyik dalába. Sokszor hallottam már, de az angol szöveg értelmére igazából csak most jöttem rá. Most értettem meg. Mert hiába tudtam volna korábban is lefordítani, megérteni csak most tudtam. Most, hogy lányaim elkezdtek iskolába járni. Valahogyan úgy, mint az Örömapa című amerikai filmet (emlékeznek, amiben az apa rádöbben, hogy kislánya felnőtt nő és férjhez fog menni, és ezt elég nehezen és viccesen dolgozza fel). Nos ezt, amikor korábban láttam, csak egy bárgyú vígjátéknak tartottam, ripacskodó főszereplővel. Pár éve, már többszörös lányos apukaként újranéztem, és 20 perc után azt vettem észre, hogy meghatódtam. Pedig a film nem változhatott meg, tehát énbennem alakult át valami.

Teljes cikk

Egy nagy szülői kihívás, avagy gondolatok a következetességről

2019. szeptember 24.

Címkék: nevelés, család, anyaság, szülőség, következetesség, családbanélnijó, családi élet, szabály, tanács

Király Nóra

bloggazda

Következetesnek lenni az egyik legnehezebb dolog. Saját dolgaimmal kapcsolatban is, de a gyereknevelésben még inkább, több gyerek párhuzamos nevelésében pedig aztán végképp. 

Én legalábbis újra és újra elvérzek rajta. Napkeltétől napnyugtáig családi éltünk szinte minden mozzanatára igaz, hogy valami kívánnivalót hagy maga után. Olyasmit, amit egy példás, “következetes” anya nem hagyhat(na) szó nélkül.

Nem úgy viselkednek, nem úgy tesznek-vesznek, isznak-esznek a mi csemetéink, ahogy az három kiskamasztól és egy ötévestől - nem az utcán, ebek harmincadjára hagyottan nőddögélő - elvárható lenne.

Valami kehe mindig akad: a reggeli fogmosástól és öltözködéstől az étkezések rendjén át a tanulásig és  a viselkedési normák be (nem) tartásáig, vagy épp a kakilás-pisilés utáni kézmosás elmaradásáig megannyi sebből vérzik mindaz, amit évek óta át szeretnénk adni, hogy megfeleljenek a társadalmi együttélés elemi feltételeinek.

Senki nem mondta, hogy ez ilyen cudar nehéz!

Teljes cikk

Aszalás, eszelősen

2019. szeptember 18.

Címkék: ősz, szilva, barack, besztercei szilva

Máthé Zsuzsa

történész

A piacon járva nem tudtam ellenállni a most termő aprószemű, hamvaskék besztercei szilvának.

A különleges zamatú szilvafajta néhány éve tökéletesen közömbös lett volna számomra, de ahogy az ember öregszem haladok előre a korban fokozatosan megszerettem a cseresznye édessége mellett a meggy fanyarságát, görög- mellett a sárgadinnye pikánsabb ízét, és ahogy felfedeztem az őszibarack kistesóját, a gyerekként csak lekvárként, palacsintába tekerve értékelt kajszit, úgy nyíltak meg előttem néhány éve a szilva távlatai is.

Teljes cikk

A FICSAK és a Ringató összefogott a kisgyermekekért

2019. szeptember 02.

Címkék: család, hagyomány, vers, népzene, gyermek, Kodály Zoltán, ringató, Ringató foglalkozás, zenei oktatás

Király Nóra

bloggazda

A FICSAK minden eseményével, aktivitásával hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az összefogás. Szeretnénk megmutatni a hazai családszervezetek erejét és azt, hogy a közös munka még nagyobb eredményeket hozhat.

Évek óta dolgozunk együtt Gróh Ilonával, a Ringató foglalkozások megálmodójával, azon, hogy a kisgyermekes családok számára ismertté tegyük azt a zenei nevelési programot, mely azon túl, hogy fejleszti a kicsiket, az összetartozás élményével is megajándékoz.  Legyen szó édesanyákról, nagymamákról, édesapákról, vagy éppen kisgyermeknevelőkről számukra is élményt ad a Ringató program. Hiszünk abban, hogy a zene, a népzene szeretete és megismertetése, a közös játék és éneklés, az együtt töltött minőségi idő a legtöbb, amit gyermekeinkért tehetünk.

Zenei nevelés a bölcsődében képzés

A Zenei nevelés a bölcsődében elnevezésű tanfolyam már több városban lezajlott az elmúlt időszakban, így sok szerencsés kisgyermek nevelő sajátíthatott el hasznos zenei tudást a Ringató alapítójának jóvoltából. Ebben az évben, a FICSAK támogatásával, több budapesti bölcsődei dolgozó részére elérhetővé vált a képzés.

Elsőként négy kerület csatlakozott az egyedülálló lehetőséghez, Újbuda, Józsefváros, Csepel és a Belváros, az első képzésnek Újbuda ad otthont most augusztus során, melyhez a 11. és a 8. kerületi bölcsődék dolgozói csatlakoztak első ízben.

Teljes cikk

Gyerek(ek)kel a nyár 

2019. augusztus 31.

Címkék: család, iskola, gyerekek, minőségi idő, balaton, szomorúság, kirándulás, nyár vége, táborozás

Király Nóra

bloggazda

A nyár utolsó napjain mindig picit elszomorodom. Egye hamarabb sötétedik, a balatoni nyaraló teraszán egyre hosszabbak az árnyékok, máshova kell kiteregetni a vizes, kissé már megnyúlt fürdőruhát, és mintha nehezebben is száradna már.

De a tücskök még ugyanúgy hegedülnek éjszakánként, pedig már tudjuk, hogy lassan utoljára halljuk gyönyörű zenéjüket.

Ilyenkor a legjobb a Balatonon lenni, hiszen kevesen vannak, tisztább a víz, tisztább a nyilvános WC és nem kell órákig sorban állni a lángosért. És persze a végesség tudatában sokkal inkább észrevesszük a nyár mulandó értékeit: a szabadság, a természetközelség és a lassítás minden szépségét, a gyerekekkel együtt töltött, nyugalmas napokat, mikor a legnagyobb gondunk az, hogy ki megy el reggeliért vagy mit főzzünk ebédre? Igazi élet-öröm!

Teljes cikk

Ismétlés a tudás anyja

2019. augusztus 31.

Címkék: beszélgetés, gyermekek, nyaralás, szülők, szókincs, családi utazás, változatosság

Hernády Zsolt

történész

Repetitio est mater studiorum – mondja a művelt svéd, ha latinul beszél. Megmondtam százszor, hogy semmit sem mondok kétszer – mondogatta édesapám, ha hozzánk beszélt

Az 1930-as években angol nyelvészek kedves időtöltése volt, hogy számolgassák az átlagemberek szókincsét. Ennek során például arra jutottak, hogy egy angol munkás vagy egy juhpásztor néhány száz szót használ csak életében, ami megdöbbentően kevésnek tűnt. Nyelvészeti okoskodást mellőzve mondhatjuk bátran, hogy nem volt igazuk, hiszen egy szerényebb szókincshasználó is aktívan kb. 5000 szóból építkezik.

Mindez azért jutott eszembe most, mert visszatekintve a nyárra, elbizonytalanodtam az említett tételben. Talán mérni kellene a szülők aktív szóhasználatát is, mert bizony a mi szavaink változatossága igen lecsökkent az elmúlt hónapokban a gyermekeinkkel töltött nyaralás során. Persze sokat kellett beszélnünk, de láss csodát, általában ugyanazokat a szavakat ismételgettük folyamatosan. Így bizony eléggé összezsugorodott szókincsünk.

Teljes cikk

Szeptemberi hangoló

2019. augusztus 22.

Címkék: család, nyár, gyermek, iskola, önfeledtség, szeptember hírnökei, szeptember, augusztus, tennivalók, nyár vége, iskolakezdés

Máthé Zsuzsa

történész

Fáj kimondani, de újra közeleg... 

Fegyelmezettséget erőltetve életünkre lassacskán újra felelős, szülői értekezletes anyává/apává dermeszt bennünket a közelgő ovi- és iskolakezdés. 

Elő az aprócska, maci mintás takarókkal, gyorsan megújítani a kopottas ovis jeleket, sikálni az elszürkült iskolatáskákat, megvenni az aktuális méretű tornacipőt, újratölteni a tolltartók fegyverzetét...

Tennivalók, amik már mind a szeptemberi újrakezdés hírnökei.

 

Teljes cikk

Valóban ezt akarjuk?!

2019. augusztus 08.

Címkék: család, környezetvédelem, környezet, gyermek, természet, tudatosság, környezettudatosság, Föld, gyerekkor, tisztelet, élőlény, nemzedék

Király Nóra

bloggazda

Számos cikk, vélemény jelent meg a napokban, melyek mind egy új, Nyugaton elharapódzó furcsa kezdeményezésről beszélnek. A "születéssztrájkról" és a FÖLD érdekében sztrájkoló nőkről.

Ez az új őrület már régebb óta a köztudatban van, azonban most kapott csak nagyobb lángra. Történt ugyanis, hogy a százezrek által követett és kedvelt brit királyi család és a klíma elit oszlopos tagja Harry herceg és feminista felesége Meghan Markle kijelentették, hogy a környezetvédelem miatt kettőnél több gyermeket nem hajlandóak vállalni. (ez a példa is mutatja, hogy milyen nagy felelőssége van az ismert embereknek). Az ideológiát követő nők kijelentették: ha nem lesznek drasztikus változások, ők nem fognak szülni egy ilyen „pusztuló” világba.

Ennek nyomán szomorúan olvastam a minap egy tanulmányban, hogy tízből kilenc 29 év alatti brit nőnek nincs semmi célja az életben – azaz nem céljuk az sem, hogy édesanyák legyenek – a válaszadók fele pedig úgy gondolja, az életük célja, hogy önmaguknak örömet szerezzenek. Elveszni látszanak olyan célok, vágyak, melyek nélkül nagyon rossz irányba fogunk haladni.

Jelenleg döbbenten állok a jelenség előtt, és öt gyermek édesanyjaként mélységesen szomorú és felháborodott is vagyok.

Biztosan ezt akarjuk?

Teljes cikk

Petőfi családja – a család Petőfije

2019. július 31.

Címkék: Petőfi, szeretet, család, 1848, forradalom, szabadságharc, vers, háború, szerelem, Arany János, Petőfi Sándor, szülő, harc, Segesvár, családi élet, Falu végén, Júlia, István öcsém, csatadal

Hernády Zsolt

történész

Nem szeretett volna ágyban, párnák közt halni meg. Ott esett el a harc mezején. 170 évvel ezelőtt, 1849. július 31-én tűnt el Petőfi Sándor a segesvári csatában.

Az egyik legnagyobb magyar költő lett és maradt, akit sem idő, sem politika nem tudott kikezdeni. Aki lángoszlopként vezette a népét a Kánaán felé, a szabadságba. Ezért küzdött tollal és fegyverrel. Sorsszerű, olyan petőfisen rejtélyes szültése és halála is. 170 éve keresik Segesvártól Barguzinig, de nem találják. Váteszként előre megjósolta: „Nem jő megnézni senki síromat.”

Kár is keresni, hiszen itt van velünk, családunk hétköznapjaiban. Nap, mint nap idézzük. Hiszen feleségemnek idézem szerelmes sorait, komolyan, kedvesen vagy humorosan („Szeretlek, kedvesem…”, „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt …”). Gyermekeinket vele dorgáljuk („Ne bolondozz Jancsi helyett: Marcsi/Bori/Rozi/Idus/Kati, a tréfát nem értem, míg jól megy dolgod, fel ne gerjeszd mérgem!”), esténként tőle mesélünk (Laci helyett ismét gyermekünk nevével, szóval „Laci te, hallod-e?”). Őt hívjuk segítségül, ha gyermekeinknek magyarságunkról vagy hazánkról szeretnénk megfogalmazni a megfogalmazhatatlant. És persze újra és újra elolvassuk a János vitézt. És mindig találunk benne valami újat, valami szépet és hasznosat. Nemcsak ünnepélyeset, hanem hétköznapra valót is.

Teljes cikk

Nyilvános szoptatás: IGEN vagy NEM?

2019. július 31.

Címkék: család, FICSAK, édesanya, csecsemő, szoptatás, anya, éhség, nyilvános szoptatás, flash-mob, szoptatás világnapja, augusztus 1, diszkrét, kisbaba

Király Nóra

bloggazda

Sokszor fordulnak hozzám édesanyák azzal a kérdéssel, hogy mit gondolok a nyilvános  helyen való szoptatásról. Támogatom? Ellenzem? Én is etettem így a gyermekeimet nyilvános helyen, játszótéren, esetleg étteremben?

Holnap lesz a Szoptatás Világnapja, így most különösen aktuális a téma és bár mi már kinőttünk ebből a korból, de újra körbejártam a kérdést és szeretném megosztani a gondolataimat, tapasztalatomat.

Először is, hadd mondjam el, hogy rengeteget tanultam az 5 gyermekem kapcsán az anyatejes táplálásról, aminek természetesen elkötelezett híve vagyok. Amikor összeszámoltam, döbbenten láttam, hogy összesen 99 hónapnyi szoptatást tudhatok magam mögött (ami nyolc és negyed év), minden gyermekem másképp, máshogy és más életkorig igényelte az anyatejet.

Nem meglepő, hogy minden anyukát arra biztatok, hogy hacsak tudja, táplálja így a kisbabáját. Addig és ahogy ez nekik jó. Azért fogalmazok így, mert van az ismeretségi körömben olyan anyuka, akinél ez nem az akaraton, hanem a testi adottságaim múlott, és szegény nagyon megszenvedte, hogy nem tudta elengedni.

Én senkit nem ítélek el, azokat sem, akik nem tudnak vagy nem akarnak szoptatni. Szerencsés vagyok, mert mind az 5 gyermekemnél volt elég tejem, de nekem is voltak nehézségeim. Én is megéltem azt, amiről a könyvek keveset írnak, az első hetek szinte kibírhatatlan fájdalmát. Többször voltam a határon, hogy feladom, mert ez a fájdalom már elviselhetetlen.

Teljes cikk