Ringató életre-halálra

2018. május 04.

Címkék: népdal, dal, bölcső, karban, ringatás, szeretet, ringató, ritmus, édesanya, szerelem, FICSAK, áldott, család, anyák napja, gyermek

Hernády Zsolt

történész

Anyának lenni jó! – hirdeti a Fiatal Családosok Klubja Anyák napi ünnepi rendezvénye. Május 5-én a FICSAK és a Ringató közösen várja a gyermekeket és szüleiket, különösen az édesanyákat, egy délelőtti és kora délutáni együttlétre a MOM Kulturális Központba, hogy izgalmas programokkal ringassa el a jelenlévőket.

A ringatás életprogramunk. Végigkíséri földi létünket. Mikor megszületünk, édesanyánk karjaiba kerülünk először: „Gyöngén ringatva hű anyánk ölében, Vígan kezdjük éltünk szép hajnalát” – írja Kisfaludy Károly. Növögetve is vissza-visszatértünk szüleink vagy nagyszüleink karjaiba, akár sírunk, akár nevetünk, de ugyanaz a ringató kar öleli meg a hazatérő ifjút is:

„Midőn, mely bölcsőm ringatá,

A kart terjeszti ki."

Aztán megismerkedünk egy idegennel, és néha megfejthetetlen okból, de már az ő ringatására vágyunk:

„Két karodban ringatózom

csöndesen.

Két karomban ringatózol

csöndesen.

Két karodban gyermek vagyok,

hallgatag.

Két karomban gyermek vagy te,

hallgatlak.

Két karoddal átölelsz te,

ha félek.

Két karommal átölellek

s nem félek.”

Mert ez a szerelem gyermekké teszi a felnőtt embert újra.

Teljes cikk

A legdrágább KINCS

2018. május 01.

Címkék: szeretet, legdrágább, kincs, mindenség, szülőség, anyák napja, feleség, legjobb, FICSAK, gyermeki szeretet, tanító, legszebb, édesanya

Máthé Zsuzsa

történész

Nincs nagyobb dicséret. Nincs nagyobb elismerés, mint amikor gyermekünk tiszta szemében és tiszta lelkén keresztül megpillanthatjuk saját magunkat. A gyermek tükör, visszatükrözi mindazt a szeretetet, törődést, amit felé sugároztunk. Milyen is gyermekszemmel a legdrágább kincs? Egy rendhagyó és szívhez szóló levél Anyák napjára.

Anya, te vagy a legszebb a világon! A karcsú testalkatod tesz a világ leggyönyörűbb anyukájává.

Csodálatosan ragyogó barna szemed minden embert elkápráztat. Gyönyörű hajad szinte világít a sötétben.

A belső tulajdonságaid még ámulatba ejtőbbek. Nálad nincs kitartóbb ember. Ha valami probléma adódik te rögvest megoldod. 11 év alatt ezt tanultam tőled.

Senki más nem tanított volna meg a türelmességre, csak Te! Az osztozkodás sem csak úgy belém szállt! Látod ezt te tőled lestem el.

Kiskoromban te magyaráztad el, hogy nem a repülő csíkjában ülnek az emberek. Sajnos 100 papírra sem férne fel az a sok tanítás, amit tőled kaptam.

Teljes cikk

Milyen anya vagy(ok)?

2018. április 17.

Címkék: hála, anyák napja, FICSAK, elismerés, ünneplés, ősanya, típusok, édesanya, mártír, köszöntés, harcok

Máthé Zsuzsa

történész

Lassacskán beindul az anyák napi-szezon. Azért írom folyamatos jövő időben, mert akinek kisebb gyerekei vannak, borítékolható, hogy több héten át lesz meghívottja ovis vagy iskolai ünnepségeknek, köszöntéseknek.

Mi most kezdünk kinőni ebből az időszakból, de két kisebb gyerkőcöm okán még mindig fut egy kétállomásos anyák napi rodeó, kézműves meghívókkal, papírból készített aranyos virágokkal, befőttesüvegből festett míves vázákkal. Hetek óta gyakorolják a kicsik a kiszabott versikéket és dalocskákat, mi meg odahaza előkeressük a – még talán felvehető - nyárias ünneplő ruhát. 

Évek óta szokom, hogy ünnepeltje vagyok e napnak, s hiába a magam mögött hagyott húszegynéhány szívszorító ünnepség, továbbra is inkább érzem magam anyukám kislányának, aki köszönteni készül, mint a köszöntés várományosának.

Ha máskor nem is gondolok rá, Anyák Napján nincs mese, az izzadt kezű, ruhájukat zavartan gyürködő gyerekek karéja szembesít nagybetűs ANYA-mivoltommal.

Itt van hát az alkalom az önvizsgálatra! Vajon milyen anya vagyok én?

Teljes cikk

Szeressétek József Attilát!

2018. április 11.

Címkék: József Attila, születésnap, FICSAK, gyemek, magyar költészet napja, száztizenhárom, szeressétek

Máthé Zsuzsa

történész

"Katonája a mindenségnek, bakája a nyomoruságnak,teszünk azzal valamit is, hogy a füvek zöldellő erejébe visszahelyezzük a halottat?" (Pilinszky János: József Attila)

"Szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye" (József Attila) 


Születésnap a mai. Száztizenhárom éve, 1905. április 11-én egy ferencvárosi bérházban, a Gát utca 3-as szám alatt megszületett József Attila. Születésnapja ötvennégy éve a Magyar Költészet Napja. Alig múlt három éves, mikor édesapja eltűnt, mondták, hogy a messzi Amerikába ment, pedig csak ide a szomszédba, Romániába. Szappanfőző munkás volt, egy asszonyt és három gyermeket hagyott odahaza. A Mama, a drága, szegény csak mosott, vasalt, takarított, nem hagyhatta a dagadt ruhát másra.

Teljes cikk

Kedves „új-LMP-s” barátaim! – avagy aki keresztényként Szélt választja, Gyurcsányt és Vonát kapja keresztnek

2018. április 06.

Címkék: választás, április 8., védelem, keresztény értékrend, középosztály, erkölcs, szavazás, magyarság, FICSAK, gyermekesek

Máthé Zsuzsa

történész

Tény, hogy a megújulás és a megtisztulás a kormányzó erőktől valóban elvárható – ennek azonban horribilis ára, ha az ország, a Fidesz és Orbán Viktor eredményeit is kiöntik a fürdővízzel…

Több olyan szívemnek kedves keresztény, hívő barát, ismerős váltott mostanság pártszimpátiát és készül új irányba szavazni a közelgő választásokon, aki a rendszerváltás óta – hozzám hasonló értékrendet követve – eddig a keresztény, nemzeti, polgári értékeket erősítő politikai formációkra ikszelt. Olyan, jobbára fővárosi és az agglomerációban élő, jómódú, kvalifikált, fiatal – és már nem annyira fiatal – (több)gyerekesekről beszélek, akik legfontosabb identitásképző erőként maguk is a kereszténységet, a családhoz és a magyarsághoz való tartozást jelölik meg.

Beszélgetve e barátokkal kiderült, hogy többségükben az eddig kormányzóerőként még meg nem méretett, zöldes színezetű, liberális pártot, a valahai hiteles vezetője által rég elhagyott LMP-t támogatják, alapvetően „erkölcsi, érzelmi” okokból: a „tisztább közélet” és az „intellektuálisabb, ízlésesebb közbeszéd” reményében.

A keresztény alapon álló szellemi elitben mára tapintható törésvonal alakult ki.

A jelenség egyfelől megfontolandó és komolyan veendő figyelmeztetés a kormányzóerők számára, hogy tudniillik a hübrisz minden korban káros és veszedelmes mellékhatása a hatalomgyakorlásnak, másfelől jelzi, hogy a politikai üzenetek részletezőbb, az értelmiség számára is válaszokat adó kibontása nem megkerülhető: nem mennek irányukba kellő finomsággal érvek – igaz, sok esetben ők se akarnak az óhatatlanul leegyszerűsítő kampányüzenetek valós indokaiért a plakátok mögé nézni. És az is tény, hogy a megújulás és a megtisztulás a kormányzó erőktől valóban elvárható – ennek azonban horribilis ára, ha az ország, a Fidesz és Orbán Viktor eredményeit is kiöntik a fürdővízzel…

Teljes cikk

Látja? Nem látja? Na látja!

2018. április 03.

Címkék: Együtt, otthon, segítés, közösségek építése, láthatatlan munka, FICSAK, elesettek segítése, család, fizetetlen munka, Király Nóra, házimunka

Király Nóra

bloggazda

A kultikus reklámszlogen jól kifejezi az elvégzett temérdek háztartási munka természetrajzát: hiába az állandó hajolgatás az eldobált tárgyakért, az otthon állhatatos tisztogatása, a rend kergetése: a vágyott idillt, a csillogó tisztaságot pillanatok alatt felemészti életünk hömpölygése.

Ahogy annak idején, kisgyerekként magam is természetesnek vettem, hogy a szüleim szép és otthonos környezetet teremtenek körülöttünk, és hogy mindig gondoskodnak szükségleteinkről, úgy saját gyerekeim számára is evidencia mindez. Csak épp mostanra fordult a kocka: én lettem a „láthatatlan munkás”.

Ma, a láthatatlan munkának dedikált világnapon felidéztem magamban, hogy gyerekként miképp is vontak be a közös feladatokba. Emlékszem például, hogy sokat forgolódtam a konyhában, állítólag senki más nem tudta úgy elkészíteni a saláta alaplevét, mint én – kellően büszke is voltam rá! A szüleim visszaemlékezéseiből tudom, hogy „jó, segítőkész kislány voltam”, rám bízhatták a kistesóimat, elvégeztem, a kisebb otthoni teendőket zokszó nélkül. Ma én is próbálom bevonni saját gyerkőceimet a házimunkába, hisz koruknak megfelelően nekik is vannak kötelességeik: elpakolni a szétdobált legókat, kifordítani a levetett pizsamát, fogmosás után kiöblíteni a mosdót. A lányokkal könnyebb dolgom van, a fiúk érzékenysége a téma iránt azért tapinthatóan kevesebb…

Teljes cikk

A Húsvét csodája, az élet diadala!

2018. március 31.

Címkék: Nagyszombat, életadás, születés, húsvét, kínszenvedés, élet, testvér, feltámadás, csoda, életöröm, gyermek, FICSAK, Király Nóra

Király Nóra

bloggazda

Húsvét volt akkor is. Édesanyám felkészült az ünnepre, utolsó órás kismamaként, hatalmas pocakjával is elrendezett mindent, hogy méltón ünnepelhessen a család. Hetek óta készülődtünk: barkát vásároltunk, sütöttünk, főztünk, tojást festettünk és ünneplőbe öltöztettük a lakást. A templomban, hittan órán is minden a közelgő ünnep felé mutatott, gyerekfejjel is éreztük, itt most valami nagy dolog készül… Nyolc éves múltam, és szívrepesve vártam kishúgom születését.

Azon a régi Húsvéton megtörtént a csoda: kezemben tarthattam újszülött kistestvéremet, aki a legszebb húsvéti ajándékként érkezett otthonunkba. Mélyen bevésődött emlékezetembe az akkori szent három nap. Nagypénteken a csodálkozás, hogy lehet ez a sötét, szomorú nap másoknak ugyanolyan, mint a többi. Nem értettem, miért ülünk az iskolapadban, miért dolgozik apukám, mikor erre az időszakra készülünk hetek óta a templomban, hittan órán és odahaza. Mintha párhuzamos valóságokban élnénk. És még a kishúgomtól is el kellett szakadjak, hogy ott üljek az iskolában, mintha mi se történt volna…

Aztán eljött Nagyszombat. Sonkaillat a lakásban, készül a holnapi reggelihez, én a tormasalátával bajlódok, apukám kiveszi kezemből a reszelőt és segít. A fél szemem mindig a babán, anya szoptatja és este csak hármasban megyünk a feltámadási körmenetre: apa, öcsi és én. Büszkén lépek be a templomba, hisz kishúgom született, legszívesebben odakiáltanám mindenkinek, hogy igazán fontos ember lettem: egy kisbaba nővérkéje! Miközben ez jár a fejemben, alig várom a másnapot, hogy végre múljon a fojtott szomorúság és kirobbanhasson a feltámadás, az élet öröme!

Teljes cikk

Kellemes húsvéti ünnepeket? Nem, dehogy!

2018. március 30.

Címkék: feltámadás, Krisztus, magány, misztérium, kellemes, húsvét, passió, keresztút, gyász, várakozás, csend, FICSAK

Máthé Zsuzsa

történész

Egyik kedves filmem az ellenállhatatlan nőcsábász, Jean-Paul Belmondo és a bájos Sophie Marceau franciásan könnyed vígjátéka, a Kellemes húsvéti ünnepeket! című mozi. A rendszerváltás időszaka óta nem múlik el Húsvét, hogy le ne adnák valamelyik tévécsatornán a napsütötte francia Riviérán játszódó szerelmi háromszög bohókás történetét.

Belmondóra rá van szabva a feleségét lépten-nyomon megcsaló, gazdag és sármos csirkefogó szerepe, aki egy húsvétkor szövődő újabb kapcsolatával bonyolódik szövevényes és persze nagyon vicces kalandokba. A film valóban kellemes szórakozást kínál, ízig-vérig profán témák mentén, a Húsvét csak a vígjátékcímében és néhány gigantikus csokitojásban, no meg az ünnepek miatt zsúfolt luxusszállodák képében jelenik meg benne.

Az 1984-ben készült film épp olyan, mint a mi mai életünk, Európa-szerte. Gondosan ki van belőle retusálva a közösségünket egykor összekovácsoló kereszténység és annak legnagyobb ünnepe, Krisztus kereszthalála és feltámadása. Ahogy a film sem tartalmaz – még nyomokban sem – szakrális, az ünnep lényegét érintő, lelkünket „megterhelő”utalást, úgy életünkből mintha mi is próbálnánk kiiktatni a felsőbb hatalmat – úgy hisszük, urai vagyunk a sorsunknak, és ha sok munkával, szórakozással, közösségi oldalakonposztolható élménnyel töltjük ki mindennapjainkat, azzal rendben is vagyunk, az életünk sínen van, minden oké…

Teljes cikk

A választás gyerekjáték!

2018. március 21.

Címkék: celebek, FICSAK, közélet, lelkesedés, játék, Békemenet, Magyar Gyermekek Szövetsége, választás, iskola

Máthé Zsuzsa

történész

Hetedikes a nagyfiam. Kicsi kora óta hegyezi fülét, ha idehaza politikáról beszélgetünk – márpedig ez igen gyakran és általában igen temperamentumosan fordul elő. Többi gyerkőcünk, akik ugyanúgy hallgatják a családi összejöveteleken beszélgetéseinket, nem mutatnak különösebb figyelmet a köz ügyei iránt, de ő ösztönös érdeklődéssel követi az eseményeket, kisiskolás kora óta kedvenc műsora a Híradó.

Másodikos volt, mikor osztályában megalakította a Magyar Gyermekek Szövetségét (teljesen komolyan vehető elnevezés, nem?), az MGYSZ aktív is volt, szervezett egy jól sikerült szemétszedést a falunkban (a megjelent lelkes gyerekhadat Túró Rudival jutalmaztuk a munkáért), sőt, szórólapoztunk és plakátoltunk is a büdös, fekete füstöt eregető kémények miatt, a helytelen fűtési szokások ellen. (Eredményeink itt már kevésbé látványosak, de a szándék nemes volt…) Az MGYSZ zöldes színezete dacára kifejezetten hazafias pártként létezett, megemlékezett több nemzeti ünnepről és természetesen volt saját „logója”, zászlaja, ákombákom betűkkel írt szabályzata is.

Kisfiam azóta hetedikes, de közügyek iránti szenvedélye nem csillapodik, – még mondja valaki, hogy a Z generáció immunis a világ dolgaira! A választások közeledtével pedig valósággal bezsongott újra, magától értetődő módon tartott velünk a hűvös idő és az eső ellenére a március 15-i Békementre, és ha kitelepült kampánystábot lát, azonnal megy és kérdez. Lelkesültsége magával ragadta több barátját, osztálytársát is, akikkel – megelőzve az országos voksolást – ma, suli után választásokat tartanak az osztályukban.

Teljes cikk

Ne hallgass, énekelj!

2018. március 16.

Címkék: Himnusz, Szózat, nemzet, összetartozás, Énekelj!, Király Nóra, vélemény

Király Nóra

bloggazda

Ha a pedagógusok és a szülők is unottan, összeszorított szájjal, kívülállóként „hallgatják” a Himnuszt, aminek éneklése magyarság-élményünk egyik legfontosabb forrása, mit várunk a gyerekektől? Miért ne állnának ők is unatkozva, leszegett fejjel, görbe háttal az ünnepeken?

Önkormányzati képviselőként tizenkét éve, alpolgármesterként négy éve veszek részt évente több alkalommal nemzeti ünnepségeken, iskolai tanévnyitókon, évzárókon. Ezek az összejövetelek az iskolai közösségek kitüntetett pillanatai. Műsorral, előadással készülnek a gyerekek, akiknek teljesítménye mindig a felkészítő pedagógusok munkájáról, belefektetett szellemi energiáiról is tanúskodik. Nagy örömmel és izgalommal megyek ezekre az eseményekre. Az ünneplőbe öltözött kisebb-nagyobb gyerekek nyüzsgése még ma is megborzongat és mindig érdeklődéssel figyelem, hogy melyik iskola milyen típusú műsorral készül.

Sokat elárul ez az igazgatóról, a tanári karról, az odajáró gyerekekről és egyáltalán, a hely szelleméről.
Anyukaként és a munkám miatt is rengeteg ilyen ünnepségen vettem már részt. Egy nagyon szomorú, szinte általános érvényűnek mondható tapasztalatom van az iskolai ünnepségekkel kapcsolatban: ez pedig nem más, mint a Himnusz és a Szózat, két fontos nemzeti értékünk kezelése.

Teljes cikk