Legtöbbünk általában csak az újévi köztársasági elnöki köszöntő közvetítésekor lát jeltolmácsot, pedig nagyon sok honfitársunk számára ez a mindennapi kommunikáció bevett módja. A FICSAK által szervezett Családszervezetek III. Adventi Jótékonysági Vására fókuszában az ő támogatásuk áll.

De vajon mit is érdemes tudnunk a jelnyelvről?

Először is tudnunk illik, hogy a jelnyelv 2009 óta hivatalos nyelv Magyarországon, a legtöbb siket ember elsődleges nyelve, siket szülők esetében pedig az anyanyelve is.


 

Valóban nyelvként lehet rá tekinteni, hiszen ugyanolyan komplex rendszert alkot, mint minden más beszélt nyelv, sajátos hangtannal, alaktannal és mondattannal, sőt önálló nyelvjárásai is léteznek (hazánkban hét ilyen nyelvjárást különböztetünk meg). Egyes feltételezések szerint az első emberi nyelv is jelnyelv volt és csak később alakultak ki a beszélt nyelvek. A jelnyelvben a kézformák, mozgások ugyanúgy nem értelmesek önmagukban, mint a beszélt nyelvben a hangok, de hozzájuk hasonlóan jelentés-megkülönböztető szerepük van, egészen más jelentéshez vezet, ha egy mozdulatot másikkal helyettesítünk. A jelnyelv vizuális nyelv, nagyon fontosak benne a mozdulatok, a mimika, a jól látható artikuláció.

A jelnyelv nem nemzetközi, hiszen minden beszélt nyelvnek külön jelnyelve van, tehát egy lengyel siket – sajnos - nem ért meg egy „magyarul” jelelőt. Azt gondolhatnánk, hogy a jelnyelvvel történő közlés jóval lassabb, mint a beszélt nyelv használata a sajátos gesztikuláció miatt, melyet hangsúlyos, néma artikuláció egészít ki, de ez nincs így – ugyanolyan, nem ritkán gyorsabb tempójú a jelelés, mint az élő beszéd.

A magyar jelnyelvnek nincs írásos formája, mert a siketek többnyire hangnyelven írnak, olvasnak, tanulnak, ugyanakkor például létezik olyan ingyenes televízió csatorna, amely jelnyelvű adást sugároz, ez a Jel TV.

Kevesen tudják, hogy a jelnyelvek tapintás útján is észlelhetők. Ilyenkor a jelelő a hallgató keze alatt jelel, ő pedig kitapintja a jeleket – a tenyérbe jelelést fő használói a siketvakok.  A jeltolmácsok az adott jelnyelvet nem ismerő hallók és a jelelők között közvetítenek.  A hallóknak is hasznos lehet a jelnyelv megtanulása dadogás, agyér-katasztrófa vagy bármely súlyosabb beszédbeli akadályozottság esetén.

Létezik jelnyelvi műfordítás is, ami általában több ember közös munkája. A Himnusz jelnyelvi szövegváltozatának jelentős része például Juhász Ferenc alkotása, ám ő is több magyar szakos, jelnyelvet tanuló tanítványával és több művészi jelnyelvű műveket létrehozó siket „kollégájával” egyeztetett, mire megszületett a saját verziója.

Ha valakit közelebbről is érdekel a jelnyelv, itt megtekinthet egy jelnyelvi híradót és ha meg is tanulná ezt a siketek és hallók között hidat képező vizuális nyelvet,  jelentkezhet jelnyelv tanfolyamra a SINOSZ-nál, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségénél.

A Jel Alapítványról, céljairól, küldetésükről és a Magyarországon egyedülálló Jelnyelvi Játszótérről, valamint a december 1-én megrendezésre kerülő III. Családszervezetek Jótékonysági Adventi Vásáráról - amely idén a siket és nagyothalló embereket, a jelnyelvi játszótér fejlesztését támogatja bővebben olvashatnak a Jótékonysági vásár oldalunkon, a ficsak facebook oldalán és weboldalán, valamint Király Nóra, Ficsak alapítójának, oldalán is. 

Látogassanak ki Önök is Adventi Vásárunkra, ahol minden egyes kézműves termék megvásárlásával a Jel Alapítványt és rajtuk keresztül a siket és nagyothalló embereket támogathatják.