A Fidesz–KDNP színeiben európai parlamenti jelölést elfogadni azért nagy megtiszteltetés, mert arra a küzdőtérre való meghívást jelent, ahol nemcsak az öreg kontinens jövője, de saját családjaink sorsa is el fog dőlni.

A jövőnk nagy kérdése ma az, fontosnak ­érezzük-e a kereszténységből kisarjadt kultúránk megőrzését, hogy a leégett Notre-Dame újjáépítése csak a képeslapokról hiányzó épület pótlását jelenti-e majd, vagy a katedrálist építők hitét is szeretnék újraéleszteni vele?


A két felfogás, az önfeladás ideo­lógiája és az európai újjászületés eszméje gyökeresen más európai jövőt ígér minden itt élőnek.

Az első érvényesülésével Európa hamarosan hatása vesztett pezsgőtablettaként diszkréten, különösebb nyom nélkül oldódik fel a világ népeinek tengerében, a pillanatnyi munkaerőpótlás hasznaiért elengedve évezredes kultúráját, saját gyermekei kezét.

Mi, magyarok egy egészen más jövő építésére kaptunk felhatalmazást: az eddigi Európa helyett egy fiatalodó népesség, a kulturális önfeladás helyett az identitásunk megszilárdítása, a családok felbomlása helyett azok megerősítése a célunk.

E küzdelmünkben pedig nem vagyunk egyedül, egyre több euró­pai ország, egyre több európai polgár ismeri fel, hogy veszélyben van életmódja, kulturális kódjainak érvényessége, legfőképpen pedig gyermekei jövője.

A felebaráti szeretet pedig nem azt követeli tőlünk, hogy otthonainkba vigyük a rászoruló embertársainkat, kiszorítva onnan saját utódainkat, hanem azt, hogy odavigyük hozzájuk a segítséget, ahol az ő otthonaik vannak.

Ebben mi, magyarok példát mutatunk Euró­pa nagy államainak is, hiszen a Hungary Helps épp ezt a valós segítséget kínálja Afrikától Ázsiáig, kórházakat, iskolákat, templomokat építve.

Öt kisgyermek életéért, boldogságáért felelősséget vállaló családanyaként, a magyar családokat segítő Fiatal Családosok Klubjának megalapítójaként és nem utolsósorban európai parlamenti képviselőjelöltként egy cél érdekében, gyerekeink jövőjének megóvásáért dolgozom, ami azonban nem valósulhat meg az európai fordulat nélkül, egy kisbabákkal és lelkileg is újjászülető kontinens épülése nélkül.

Egyesületemmel, kis csapatommal évek óta azon dolgozom, hogy feltárjuk a magyar családok problémáit, beszélgessünk velük az őket foglalkoztató témákról és közösen megtaláljuk a megoldásokat.

Sokan azt mondják, hogy fogadjuk el, más népek és kultúrák veszik át a helyünket, mert ez a történelmi szükségszerűség. Ők szívesen lebontanák a kerítéseket is, amelyek Magyarországot és Európát védelmezik.

Nekünk a családunk és a hazánk az első, és készek vagyunk értük küzdeni.

A mitológiai történet szerint Európát egyszer már elrabolták, ne engedjük, hogy ez másodszor, immár végérvényesen is megtörténhessen!

A cikk a Magyar Nemzetben jelent meg.