édesapa” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Takarótól takaróig

2018. június 12.

Hernády Zsolt

történész

Hogy is mondta Radnóti Miklós: "Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg"?

Én minden este lefekvés előtt Gyurica Miklós úrra gondolok. Nem tudom jól van-e ez, hogy a képzeletbeli órásmester jár az eszemben, mert bár hasznos dolog felidézni Sánta Ferenc regényét, illetve az abból készült kitűnő filmet, Az ötödik pecsétet, de azért minden éjjel, az túlzás.

A film közepe felé látható az a jelenet, amely estéről-estére felidéződik bennem. Gyurica úr (az őt fantasztikusan alakító Őze Lajos személyében) hazaér, s kiderül, sajátjain kívül rengeteg gyermeket bújtat a nyilasok elől. Éjjel bemegy a szobába, és végignézi kislámpával, rendesen alszanak-e, nincsenek-e kitakaródzva. "Már megint lerúgta a takarót, egy éjjel három-négyszer is lerúgja" - mondja a jólelkű órásnak kislánya, aki lefektette a kicsinyeket.

Nos, ez a jelenet jár a fejemben, amikor belépek éjjel a gyerekszobába. Mindenki szuszog, békésen alszik. És persze mindenki ki van takaródzva…

Teljes cikk

Apa, 77

2019. június 07.

Máthé Zsuzsa

történész

Velem futhatnak előre az évek, de Ő soha nem öregedhet meg! Nem engedi a bennem élő kislány. Mert Ő az én Apukám! És apa csak egy van!

Az első férfi az életemben hetvenhét éves. Felfoghatatlan! Képtelen vagyok szabadulni attól az érzéstől, hogy Ő  nem lehet öreg, mert nekem mindig középkorú, örök negyvenes. (Miközben nem az apukám ennyi, hanem már a férjem is az ötödik x-et ostromolja, s magam is elmúltam már negyven rég.) Amikor annak idején kérdeztek a tanáraim, rég múlt idők oroszóráin gyakorolva, és osztályfőnökin, kérdőíveket töltögetve, apa még csak negyvenvalamennyi volt... nekem ennyi is maradt!

Teljes cikk

„Sokszínű apaság” - Interjú Lentulai Krisztiánnal

2019. június 12.

„Sokszínű apaság” címmel indult interjú-sorozatunkban igyekszünk az apaság több árnyalatát bemutatni és hangsúlyozni, hogy az apaszerep is legalább annyira fontos és felelősségteljes feladat, mint az anyaszerep.

Lentulai Krisztián jelenleg a Karc FM főszerkesztő-helyettese, édesapa. Egész élete a rádiózás körül forgott, 1997-ben kezdett belekóstolni Tatabányán az akkori Radír Rádióban műsorvezetőként, majd zenei szerkesztőként. Aztán a 2007-ben induló budapesti Lánchíd Rádió munkatársa lett, szintén zenei szerkesztőként. A Karc FM-en az Amerika Hangjai rockműsort Jeszenszky Zsolttal készíti, ami a dallamos rockzene rajongóinak hivatott szólni. Igyekszik műsoraiban felkarolni a fiatal tehetségeket és igyekszik gyermekének is mindent megmutatni a világból. Vallja, hogy bár nem él együtt gyermeke édesanyjával, a közösen eltöltött idő értékes és minden percét szeretné is kihasználni.

Mi az a szó, ami elsőre eszedbe jut az apaságról?

Felelősség.

Nem a hagyományos családmodellben nevelitek gyermeked, mit gondolsz, mik ennek a legnagyobb nehézségei?

Sajnos nem is biztos, hogy igazad van, amikor kijelented, hogy ez a nem hagyományos. És a hangsúly a „sajnos”-on van. Ádám fiam 5 és fél éves, és az óvodában majdnem a gyerekek fele vagy az egyik szülővel, vagy mozaikcsaládban él. Szörnyű tendencia ez. Amit korábban a hagyományostól eltérőnek neveztünk, az ma statisztikailag is megerősödött, azaz nincs már egyértelmű többsége a teljes, származási családjában felnövő gyerekeknek. És ez nem jó. Én sem így vágtam bele a családalapításba. Mik a nehézségei? Hogy nap, mint nap belehal az ember. Én nem ismertem az édesapámat, majd mikor igény merült fel erre nézve magamban, már meghalt. Teljes családot álmodtam meg a fiamnak, és nem úgy alakult. Talán nagy szó lenne a bűntudat, mondjuk inkább permanens lelkiismeret-furdalásnak azt, ami ennek az egész folyamatnak a mentális részét lefedi. Ez bitang nehéz. Tükörbe nézni, és bevallani, hogy mit rontottál el, és ebből a hendikepes helyzetből kihozni, amit lehet. A technikai, logisztikai, szervezési nehézségeket sem én, sem a volt feleségem nem éljük meg nehézségnek. Jó szülőtársként dolgozunk össze. Működik.

Teljes cikk

Az én Apukám - Hangja megnyugtatóan körülölel minket

2019. június 14.

Király Nóra

bloggazda

Közeleg az Apák napja. Az alábbi sorokkal szeretném édesapámat ünnepelni, aki számára a család volt, van és lesz mindig az első, kinek tanácsait ötgyermekes édesanyaként gyakran kikérem és akinek szívből jövő segítségével lehetek az, aki ma vagyok. Neked írom ezt Apukám!

Ünnepnapokon, családi ebédeknél Édesapám az asztalfőn ült, körötte ültünk mindahányan. Így volt ez régen, és remélem lesz még így sokat. Édesapám hangja megnyugtatóan körülölel minket, hallgatjuk őt, mint egy jó tanárt, aki anekdotáival, életbölcsességekkel teli történeteivel, előadásmódjával, karizmájával ragadja meg a közönséget. Pedig figyelmünket megnyerni nem is olyan egyszerű feladat, hisz számos korosztály gyűlik össze a családi összejöveteleken. Lessük páratlanul okos gondolatait, nem véletlenül, hisz matematikus az én apukám.

Tervez, számol, megold, a nagycsaládban most is, úgy, ahogy egész életemben tette. Irányt mutat, gondoskodik, szeret. Példakép, mintát ad szülőségből, jóságból, magunk és mások iránti tiszteletből, az elesettek iránti elhivatottságból, kötelességből, de legfőképp szeretetből.

Teljes cikk