iskola” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

A választás gyerekjáték!

2018. március 21.

Máthé Zsuzsa

történész

Hetedikes a nagyfiam. Kicsi kora óta hegyezi fülét, ha idehaza politikáról beszélgetünk – márpedig ez igen gyakran és általában igen temperamentumosan fordul elő. Többi gyerkőcünk, akik ugyanúgy hallgatják a családi összejöveteleken beszélgetéseinket, nem mutatnak különösebb figyelmet a köz ügyei iránt, de ő ösztönös érdeklődéssel követi az eseményeket, kisiskolás kora óta kedvenc műsora a Híradó.

Másodikos volt, mikor osztályában megalakította a Magyar Gyermekek Szövetségét (teljesen komolyan vehető elnevezés, nem?), az MGYSZ aktív is volt, szervezett egy jól sikerült szemétszedést a falunkban (a megjelent lelkes gyerekhadat Túró Rudival jutalmaztuk a munkáért), sőt, szórólapoztunk és plakátoltunk is a büdös, fekete füstöt eregető kémények miatt, a helytelen fűtési szokások ellen. (Eredményeink itt már kevésbé látványosak, de a szándék nemes volt…) Az MGYSZ zöldes színezete dacára kifejezetten hazafias pártként létezett, megemlékezett több nemzeti ünnepről és természetesen volt saját „logója”, zászlaja, ákombákom betűkkel írt szabályzata is.

Kisfiam azóta hetedikes, de közügyek iránti szenvedélye nem csillapodik, – még mondja valaki, hogy a Z generáció immunis a világ dolgaira! A választások közeledtével pedig valósággal bezsongott újra, magától értetődő módon tartott velünk a hűvös idő és az eső ellenére a március 15-i Békementre, és ha kitelepült kampánystábot lát, azonnal megy és kérdez. Lelkesültsége magával ragadta több barátját, osztálytársát is, akikkel – megelőzve az országos voksolást – ma, suli után választásokat tartanak az osztályukban.

Teljes cikk

Lehet? Kell? - Én idő a nagycsaládban

2018. augusztus 28.

Máthé Zsuzsa

történész

Nagyanyáink számára teljesen értelmezhetetlen lenne, mi a csudabogár az, hogy én idő? Igen ám, csak közben annyira felgyorsítottuk és felhangosítottuk az életünket, hogy épp csak megélni nem maradt időnk: szintetizálni, következtetéseket levonni, érzelmi válaszokat adni arra, ami történik velünk, körülöttünk.

Egy mindennapi, apró példa csak: nagymamáink még egy órát gyalogoltak falujukból a közeli mezőváros piacára vásárolni, miközben a madarak énekét csak ritkán törte meg emberi zaj - mi, ha bevásárolunk, az időtakarékosság jegyében végigrohanunk egy hangos, pulzáló szupermarketen és zúgó fejjel, kihangosított telefonunkon ügyeket intézve autózunk haza. Az időnyerésért gyorsítottunk, de valójában nem nyertünk semmit, épp csak elveszítettük az idő helyes megélésének képességét. A hiányt pótlandó szolgáltatások formájában próbálunk magunknak védett időt kicsikarni: wellneszezni, edzőterembe, masszőrhöz járni stb.

Ebben a közegben kellene gyermekeinket is úgy nevelnünk, hogy az eltöltött idő ne csak élmény-szerzés legyen, hanem tegyék is magukévá, éljék is át a pillanatokat, időt hagyva erre maguknak. Ehhez pedig lassítani és csöndesedni kellene.

Teljes cikk

Úton az alma mater felé, avagy mit is várunk el szülőként az iskolától?

2018. szeptember 03.

Máthé Zsuzsa

történész

Márai Sándor Röpirat a nemzetnevelés ügyében című írásában úgy fogalmazott, hogy „a műveltség a béke hősiessége”. Kiművelt emberfőket formálni pedig talán még hősiesebb feladat.

Tudással megtölteni a nyiladozó elméket, gyermekeink viselkedésmódját, ízlését, erkölcsét jó irányba terelgetni nem csekély kihívás. Bizonyos, hogy ez a folyamat egy örökké változó, harsány világban csakis a családok és az iskola közös erőfeszítésével vezethet sikerre.

Az új Nemzeti Alaptanterv kapcsán kialakuló polémiában most az iskolával kapcsolatos szülői elvárásról adnék röviden számot. Egy példával próbálom érzékeltetni, mit is jelentene mindez, szülői szemmel:

Ha egy gyermek újsághírt olvas például a szabolcsi alma idei termésátlagáról, elvárható, hogy általános iskola végére tudja, hol van Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; hogy tisztában legyen azzal, miképp számítunk átlagot; és hogy értse is meg az elolvasott cikk tartalmát.

Teljes cikk

Gyerekszerelem - nem játék!

2019. április 17.

Máthé Zsuzsa

történész

“Kettőnk között titok derengett, S gyűrűt váltottak lelkeink..."

Aki gyerekeket nevel tudja, hogy a kicsik  az élet minden nagy kérdésével szembesülnek öt-hat éves korukra: kérdezgetnek az elmúlásról ("Én is meghalok egyszer?"), a hitről ("Jézuska olyan, min egy varázsló?"), kezdik kitapogatni az emberi jellemeket, karaktereket ("Pista bácsi miért olyan morcos ember?"). 

Hogy is maradhatna ki a világ felfedezéséből épp a szerelem? Egyre többször merül fel otthon legkisebb, még ovis korú csemeténk történeteiben is a kérdés. “Nekem Zoli lesz a férjem!”, “Nézd, azok ott csókolóznak!”, “Hogy születik a kisbaba?” - ilyen és ehhez hasonló mondatok buknak ki csacsogó kis ötévesünk száján.

 

Teljes cikk

Mi a jó a nyárban?

2019. június 21.

Máthé Zsuzsa

történész

Jó dolog a nyár, mert lelkiismeret-furdalás nélkül el lehet pihenni a nyugágyban, elvégre NYÁR van! Amúgy is sokkal inkább csinál az ember nyaranta szokatlan dolgokat.

Először is az, hogy a pici gyerekek sokkal gyorsabban felöltöznek : egy rövid gatya, egy póló felhúzása, no és a tépőzáras szandál  felcsatolása még a legcsigább kölöknél is tizedannyi időbe telik, mint a téli hacuka felvétele. Az iskolás csemetél esetében június 15-e után végre nem kell tízórait csinálni, leckét kikérdezni és tornacuccot karbantartani. Aztán ilyenkor nyáron megpihen a dzárítógép, sőt, utálatos házimunkámat, a vasalást is meglehetősen nagyvonalúan lehet intézni - végső soron nincs ovi és iskola, ahol "megszólhatnák" a gyerkőcök gyűröttebb cuccait. (Egy rokontól tanultam a módszert: a napon száradt holmikat erőteljes mozdulatokkal szépen összehajtom, kissé megnyomkodom, tenyeremmel átsimítom, és már kész is a "vasalt" póló, kis szoknya, gatyó.) A férfi ingek persze még ekkor sem megúszhatóak, de legalább egy pöttyöt rövidebb az ujjuk.

Teljes cikk