nagymama” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Nagyszülők napja

2018. szeptember 11.

Hernády Zsolt

történész

Szeptember 9-ére, vasárnapra esett idén a Nagyszülők világnapja. Vagy inkább azoknak a szerencsés unokáknak az örömnapja, akiknek élnek a nagyszüleik. Kitűnő alkalom mindnyájunknak – tanévkezdés idején még inkább – megállni egy pillanatra, és átgondolni, milyen fontosak a nagyszülők életünkben.

Hogy is énekelte az 1962-es Ki mit tud? című műsorban Koncz Zsuzsa és Gergely Ágnes?

„Ó, ó, ó, nagymami, drága nagymami
Jaj, de jó, hogy köztünk élsz!
Tenálad nem lehet senki kedvesebb,
Mindig adsz csak és nem kérsz.
Mint egy ezüsthajú, fürge tündér
Művelsz mesebeli száz csodát.
Mert te vagy, nagymami, drága nagymami,
Aki csak jót és szépet ád.”

Az ünnep születése

Nos, lengyel barátainknak már csak három év kellett, hogy ezután életre hívják a Nagymamák napját, 1965-ben. Lengyelország után a hetvenes évek közepén az Egyesült Államokban indult el a kezdeményezés, elsősorban azért, hogy a fiatalokat megismertessék az idősek történelmi tetteivel. 1978-ban ünnepelték meg először hivatalosan a Nagyszülők napját az angolszász országokban, és azóta terjed világszerte az ünnepnap. Hivatalos zenéje is van, Johnny Prill dala: https://www.youtube.com/watch?v=KjAECeBqM3s
Sőt hivatalos virága is: a nefelejcs, ami egyébként angolul is hasonló, forget-me-not névre hallgat, és ami, lássunk be, sokkal szebb, mint az eredeti növénynemzetség tudományos görög neve, ami magyarul egérfület jelent.
Az ünnep dátuma hivatalosan szeptember első hétfője (az amerikai Munka ünnepe) utáni vasárnap.
Persze mifelénk eddig külön nap nélkül is gondoltunk a nagyszülőkre, hiszen az anyák napja mindig nagymamák napja is volt egyben.

Teljes cikk

Nagyszülők a jövő szolgálatában

2019. február 15.

A nagyszülők óriási segítséget tudnak nyújtani a családok mindennapjainak megszervezésében, emellett az ő élettapasztalatuk, az unokákhoz fűződő kapcsolatuk megfizethetetlen támogatás egy család életében. A „nagyi GYED-del” megadjuk az esélyt a segítésre és egy mindenki számára előnyös együttműködésre a generációk között.

A kormány 7 pontos családvédelmi intézkedési tervében foglalt egyik javaslat szerint a még aktív korú, dolgozó nagyszülők 2020-tól GYED-re mehetnek két év alatti unokájukkal, ha a szülők a saját GYED-jogosultságukat átadják. Erről kérdeztük Király Nórát, a Fiatal Családosok Klubja alapítóját.

- Van igény a családokban arra, hogy a nagymama otthon maradjon a kisunokával?

A nagymamák és a nagypapák eddig is nagyon intenzíven kapcsolódtak be a kisgyermekes családok életének segítésébe. Sokszor fontosabb szempont a fiatal családosok ingatlanvásárlásánál például az, hogy a nagyszülők elérhető távolságra legyenek, mint mondjuk a munkahely közelsége. A tágabb család közelsége adja ugyanis azt a biztonságérzetet, ami pici, de bizony még nagyobb gyermekek mellett is olyan fontos: ha el kell szaladni ügyeket intézni, legyen, aki vigyáz a kicsire; ha nem ér haza munkából a szülő, legyen, aki elhozza az oviból a gyermeket vagy épp különórára vigye. Ezek a családok mindennapjainak alapvető problémái és szervezési feladatai, amiben a nagyszülők óriási segítséget tudnak nyújtani. Ezen túl az ő élettapasztalatuk, az unokákhoz fűződő kapcsolatuk megfizethetetlen segítség egy család életében. Ha pedig ezt a - világban először nálunk felkínált - lehetőséget a még dolgozó nagymama számára megnyitjuk, megadjuk az esélyt a segítésre és egy mindenki számára előnyös együttműködésre a generációk között.

Teljes cikk

„Eső után szebben virít a mező!” - Július 13-án a Nagymamákat ünnepeljük

2019. július 12.

Máthé Zsuzsa

történész

Nagymama két fiát nevelve minden nehézség közepette biztos támasza volt férjének, ahogy egész családjának, kicsiknek és nagyoknak is. Örökké optimista életszemlélete ugyanis megtartotta a családot minden megrázkódtatás: szakmai kudarcok, betegségek, csalódások idején.

Nagymama 96 évet élt. Az első világháború kitörésének évében született a nagykunsági Kisújszálláson, református lelkészcsaládban nevelkedett. Édesapja, aki a lelkipásztorság mellett a történelem szerelmese volt, lányát is tanulni küldte. Akkoriban még ritkaságszámba ment egy debreceni bölcsészhallgató nő: nagymamám (az atyai érdeklődés mellett nem meglepő módon) történelem-földrajz szakot végzett, bár diplomát sosem kapott, mert a tanári pályára jogosító utolsó vizsgáját már nem tette le: férjhez ment botanikus nagyapámhoz. 

Elsőszülött fia, a második világháború idején született, ő az édesapám. 

Nagymama életén végighullámzott a XX. századi magyar történelem. Mikor nagyapámat a második bécsi döntéssel az országhoz visszacsatolt Kolozsvárra nevezték ki egyetemi tanárnak, kiutazott utána vonattal minden ingóságuk, hogy aztán Erdély újbóli elvesztése után odavesszen az egész. Tudós nagyapámnak volt egy nemzetgazdaságilag is értékes találmánya: szárazságtűrő rizst nemesített, melynek első kilóit féltve őrizte, mígnem a háború végén a „felszabadító” szovjetek fel nem használták hurkatöltésre az egészet. Sok-sok év kitartó munkája veszett oda…

Teljes cikk