Magyarországon tíz várandósságból egy végződik koraszüléssel, vagyis minden 10. terhességből született gyermek, koraszülöttként érkezik erre a világra. Ez az arány nagyon magas és nagyon elgondolkodtató is, hiszen ha a számokat tekintjük, akkor a cukorbetegség és a magas vérnyomás mellett a koraszülés szinte „népbetegségnek” számít.

Aki szerető családban, a gyerekekről gondoskodni akaró-tudó szülők mellett nőtt fel, talán elképzelni se tudja, milyen fájó hiányokkal, milyen mély sebekkel küzd az a gyerek, aki mindezt nem kapta meg az élettől.

Mindig is aggódva kémlelték az eget az emberek, mert az időjárás hatással volt az életükre. Egy elhúzódó, túl kemény tél éppolyan kockázatos lehetett az életben maradás szempontjából, mint az aszály, ahogy a túl sok csapadék is befolyásolta, átvészeli-e a következő telet a család, és ha igen, az mennyi nélkülözéssel jár.

A fehér bot nemzetközi napjának legfontosabb üzenete, a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és gyengén látók különleges helyzetére. A nap üzenete arról szól, hogy rendkívül fontos a társadalomba való beilleszkedésük elősegítése és a szolidaritás napi szintű, cselekvésekben megnyilvánuló megvalósítása.

Napjainkra az elhízottak száma kritikus méreteket öltött. Világszerte mintegy 800 millió ember küzd ezzel a problémával és ebből a hatalmas számból körülbelül 150 millió gyermek és serdülő érintett.

Minden ősz új kihívásokat hoz magával. El kell engednünk a könnyed, kevesebb gonddal járó nyarat és azokra a feladatokra koncentrálnunk, amelyek fejlődésünket, egészségünket szolgálják.

Az ENSZ 30 évvel ezelőtti döntése alapján, 1991 óta október 1-je az idősek világnapja. Ennek a napnak az üzenetét nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen fontos a cél, felhívni mindannyiunk figyelmét idős szeretteink, hozzátartozóink és barátaink helyzetére.

A szívünk napját 2000 óta rendezik meg a Szív Világszövetsége kezdeményezésére. Azóta minden szeptember végén e nevezetes napon hívják fel a figyelmet a szívünk egészségét megőrizendő megelőzési módszerekre. Hazánkban sajnos a szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségekkel fordulnak a leggyakorabban orvoshoz. Cikkünk segítségével arra vállalkozunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, a megelőzésben meghatározó szerepe van az egészséges életmódnak, a mozgásnak, a helyes légzésnek, a stresszkezelésnek. 

Minden év szeptember 22-én kerül megrendezésre az Európai autómentes nap. A túlzott autóhasználatra figyelmeztető napot 1988-ban tartották először, mellyel az illetékesek arra szeretnék ösztönözni az embereket, hogy gondolkodjanak el az autó mellett – akár azt helyettesítő - más közlekedési lehetőségekről. Válasszanak olyan alternatívákat, amelyek kevésbé terhelik meg a környezetet.

Az UNICEF javaslatára 1954 óta szeptember 20-án tartjuk a Gyermekek világnapját. A kezdeményezés legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet a fejlődő országokban élő gyermekek nehézségeire, illetve a gyermekek védelmének fontosságára.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja 1992. szeptember 20-án hirdette meg először a Takarítási világnapot. A világnap célja elsősorban nem az otthonok tisztaságának megteremtését célozta, legalábbis nem közvetlenül, sokkal inkább bolygónk tisztaságának megóvására szerették volna felhívni a figyelmet. Ez pedig már összefüggésben áll a háztartások takarítási szokásaival.

1965. november 17-én az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás nemzetközi napjává. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet az olvasás és az írás fontosságára, hiszen az olvasás az egyik fő információ szerző eszköz (volt). Manapság sokkal kevesebben olvasnak, jó esetben képregényt. Ma már a televízió is elvesztette vezető szerepét, mindenki figyelme a telefon, ipad felé fordult. Ma már az üzenetek írásánál olyan rövidítések, szavak jelennek meg, amelyet az idősebb korosztály már meg sem ért.

Ötgyermekes édesanyaként az iskolakezdés vegyes érzéseket szül bennem, és tudom más édesanyák, más szülők is hasonló módon éreznek. Amióta iskolába járnak a gyerekek, minden szeptember előtt, minden új iskolakezdés előtt, alatt végigmegyek ezen a kettős érzelmeket keltő folyamaton, mert ilyenkor az egyik szemem tényleg sír, míg a másik nevet. Elmondom miért.

Az idők folyamán többféle elnevezéssel is illették ezt a jeles napot: Szent István ünnepe, Új Kenyér ünnepe, Magyar kenyér ünnepe, Alkotmány napja. Napjainkban az Államalapítás az államalapító Szent István király emlékünnepe. E legrégibb ünnepünkben jelen vannak: a magyar történelmi hagyományok, a katolikus liturgia és Szent István államalapító tevékenységének köszönhetően az államalapítás története. Az ünnep lelkünket megérintő része a kenyéráldás: a nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyéré, melyet ünnepélyesen megszentelnek, majd felszelnek.

Alig néhány hét múlva újra becsengetnek az iskolába és minden szülő szeretné, ha a gyermeke nemcsak kipihenten és élményekkel telten érkezne meg az új tanévbe, de az iskolakezdéshez szükséges felszerelése is rendben lenne. Mert nemcsak a gyermek figyelme és feladattudata segíthet a megfelelő teljesítményben, de az is fontos, hogy legyenek elérhetőek maradéktalanul és jó minőségben a gyerekek számára a tankönyvek, az iskolaszerek, a cipő, a ruha, a tornafelszerelés.

Nincs ma olyan család hazánkban, amely ne számolna azzal, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kényszerű kormánydöntések okán esetleg újra kell tervezni a családi költségvetést. Mindenki számol, belefér-e a „rezsikeretbe” a  fogyasztás, maradhat-e a rezsicsökkentéssel védett sávban a család. Ha nem, akkor a védett fogyasztási határérték felett fogyasztott energiát piaci árhoz közelebbi áron kell, hogy megvásárolja.

Várjuk vagy nem, lassan újra megkezdődik a tanítás, amire érdemes időben felkészülni. Nézzük, mi az, amire minden szülőnek figyelnie kell és mi az, ami korcsoportonként változik. Lesz szó az elsősök felkészítéséről, a nagyobbak felsőbe lépéséről, de még a tanszervásárlásról is. Menjünk sorban és kezdjük a leendő elsősökkel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1992-ben nyilvánította e napot az anyatejes táplálás világnapjává. E nap célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatej fontosságára mellett arra, hogy a szoptatás az anya és a gyermek személyes kapcsolatában döntő jelentőséggel bír. Az anyatejes táplálás a természet ajándéka: optimális összetétele, higiénikussága miatt a legoptimálisabb a baba számára. A szoptatás világnapján, augusztus 1-én, mi is körbejárjuk e fontos témát. 

A Barátság napját Paraguayban ünnepelték először 1958. július 30-án, és egy baráti társaság ötlete alapján indult útjára ez a jeles nap. Hamar népszerűvé vált a szép gondolat és egyre több országban döntöttek úgy, a barátság valóban megér annyit, hogy évente egy alkalommal ráirányuljon a figyelem. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2011-ben nemzetközi nappá nyilvánította.

A globális túlfogyasztás vagy a nagyon találóan fordított: a „túllövés” napja, az “Earth Overshoot Day” (EOD) nagyon fontos jelződátum minden évben. Mert ez az a nap, amelyen az emberiség természeti erőforrás-felhasználása eléri azt a kritikus mennyiséget, melyet a Föld abban az évben adni tudott. Az elfogyasztott, felhasznált mennyiségen felül a Föld nem képes regenerálni önmagát. A globális túlfogyasztás napja 2022-ben július 28-ára esik.

Az iskolában megtanultuk, hogy a nagy államférfiről, Julius Caesarról nevezték el a júliust, mert a nagy hadvezér ebben a hónapban született. Őseink kis hazánkban viszont Szent Jakab havának, és az Oroszlán havának nevezték e nyári hónapot. Az egyik legszebb elnevezése a júliusnak, a székelynaptárban van: az Áldás hava.

Nyáron a hőség sok embert visszatart a sporttól. Különösen a szabadban futás tűnik túl nagy kihívásnak, így a kánikula időszaka erősen visszavetheti azok lelkesedését is, akik más időszakokban azért már kezdték beépíteni a napi rutinba a testmozgást.

Amekkora öröm a gyerekeknek a vakáció, annál több fejtörést okoz a szülőknek. Hiszen hosszú heteken keresztül kell gondoskodni a gyerekek biztonságos, hasznos és élményeket adó „elhelyezéséről”.

Az 1970-es években kúszott be a mindennapokba és vált –látszólag - nélkülözhetetlenné az egyszer használatos zacskó.

A Cukorbetegek Világnapját először 1991. június 27-én rendezték meg. A minden évben ismétlődő esemény a cukorbetegség világszintű gyors terjedésére reagál. Ezen a napon szűrőprogramokkal, médiakampányokkal és sportrendezvényekkel fókuszál a világ a cukorbetegség megelőzési lehetőségeire, valamint a cukorbetegség okozta szövődmények veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Július 20 kiemelten fontos dátum az egész Földön, mert az ENSZ Közgyűlése 2000-ben határozott úgy, hogy június 20-át a Menekültek Világnapjává nyilvánítja. A június 20-i dátumot azért választották, mert azon a napon emlékezünk meg az afrikai menekültekről is.

Apák napja alkalmából az apaságot, az apákat és a nagyapákat ünnepli a világ. Ezt a jeles napot, hazánkban június harmadik vasárnapján tartjuk, idén június 19 –én.

Pontosan 50 évvel ezelőtt, 1972-ben jelölte ki az ENSZ június 5-ét a Környezetvédelem Világnapjává. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ezzel a lépéssel az volt a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára. A környezet értékeinek megóvása az egész világon hatással van az emberek életére, jólétére, mindennapjaik alakulására és arra is, hogy milyen irányba fejlődik a gazdaság.

Ez a nap arra teremt lehetőséget, hogy közösen gondolkodjunk a jövőnkről, fókuszba helyezzük a környezetvédelmet és megoldási lehetőségek után kutassunk egyéni, közösségi szinten egyaránt.

Az ENSZ minden évben egy-egy téma mentén nyit párbeszédet a közös megoldások fellelésére. A tavalyi év témája: „Újragondolni, újjáteremteni, helyreállítani” volt és ezzel kezdetét vette az ENSZ ökoszisztémia-helyreállítási évtizede.

Miközben hatalmas pusztítást végzünk mi emberek a környezetünkben, felismerhetőek pozitív változások is, amelyek, ha nem is tudták (még) megfordítani a folyamatokat, de egy-egy területen lassíthatják a környezetkárosítást. Megszámlálhatatlanul sok kezdeményezés indult környezetünk védelme érdekében, és ez az egyéni és társadalmi mentalitás jó irányba viheti a jövőt.

Szinte minden napra jut egy esemény, akad egy világnap, vagy hazai szintű esemény, amely erőfeszítéseket tesz, párbeszédbe hív vagy konkrét cselekvésre ösztönöz.

Nemrég ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját, az Újrapapír napját, a Vadvilág Világnapját, a Nemzetközi Energiahatékonyság Világnapját. Ünnepeltük a Méheket, szóba kerültek a Beporzók. Minden évben fókuszba kerülnek a lemészárolt fókák. Hazai ünnep a „Hazai halak védelme”, és a Verebek napja, és természetesen, nagy örömünkre minden évben ünnepelhetjük a Madarak és fák napját is. Szem előtt van az Erdők napja, a Föld Napja, a Víz világnapja, a Meterológiai Világnap, a Föld Órája, a Zaj ellenes Világnap, a Biológiai Sokféleség Világnapja, az Óceánok Világnapja és oldalakon keresztül sorolhatnánk még.

Mindebből kitűnhet, hogy sokunk számára, közösségi, kormányzati szinteken is fontos környezetünk megóvása, számtalan területen történnek erőfeszítések a romboló folyamatok megállítására. Úgy tűnhet, hogy kézben tartjuk az eseményeket.

De valóban kézben tartjuk bolygónk jövőjét?

Talán úgy helyesebb a megfogalmazás, hogy nem kézben tartjuk bolygónkat, hanem a kezünkben van a jövő. Rajtunk múlik, milyen irányba fordul majd a világ. Rajtunk és a gyermekeinken, akik már itt vannak velünk és tőlünk veszik át a környezettel való bánásmódot. A mi mintáinkat követik a mindennapi életben. Ahogy mi neveljük őket, amit mutatunk, ahogy cselekszünk, úgy fognak gondolkodni a Földről, és úgy cselekszenek, ahogy azt tőlünk látják.

A FICSAK valamint a ZÖLD KÖVET EGYESÜLET alapítójaként, ötgyermekes édesanyaként tapasztalatból tudom, hogy egyéni, és a család szintjén egészen apró dolgok segítségével is lehet formálni gyermekeink kapcsolatát a természettel, környezetünkkel. Ha azt látják, hogy a szülő nem rest kerékpárra ülni és autó helyett azzal közlekedni, ha nem rest növényeket, virágokat ültetni, komposztálni, szelektíven gyűjteni a hulladékot, akkor ők ezt tartják majd természetesnek és eszükbe se jut majd másként közeledni a környezethez. Jövőt óvó megoldásokhoz fordulnak majd. Erre lesz belső igényük.

Én édesanyaként azt is tapasztalom, hogy egészen közel kell vinni a gyerekeket a természethez ahhoz, hogy megértsék annak működését és megértsék azt is, hogy miért kell közösen erőfeszítéseket tenni a környezet védelme érdekében.

Ha azt látja a gyermek, hogy egy általa vagy a közösen ültetett virág nem fejlődik, szenved vagy el is pusztul, ha nem locsoljuk, ha nem gondoskodunk az életben maradásához szükséges feltételekről, akkor locsolni, ápolni fogja azt. Mert a saját kezűleg vagy akár a nagymamájával ültetett virághoz érzelmek kötik. Nekünk szülőknek ez az egyik legszebb és valójában nagyon is hatékony út a nevelésben, amikor pozitív érzelmekhez kötjük az értékek átadását. Amikor a természet szeretetére való nevelésről esik szó, erre kell gondolni és ennyire apró, akár hétköznapi dolgokban megragadni a lehetőséget.

Mert az semmit nem mond a gyerekeknek, ha arról beszélünk, hogy pusztító mennyiségű vegyszert használnak az óriási agrárvállalatok, mert arra nem lát rá. Ám arra igen, ha a család saját kiskertjében bio megoldásokat használ a szülő. Közvetlen közelről láthatja, hogy csalánból, körömvirágból és fokhagymából olyan bio permetlevet tud készíteni az apa vagy az anya, ami távol tartja a kártevőket. Láthatja, hogy egy gyengéd, a környezetet óvó megoldás működőképes. És ezzel nem csak konkrét megoldást adunk a kezébe, hanem egy olyan mentalitást is, ami irányítani fogja döntéseit.

Gyermekeink nevelése a legfontosabb kulcs bolygónk, környezetünk megóvásában. Ha sikerül megértetnünk a gyerekekkel, hogy Földünk megóvása nem egy idegen fogalom és nem egy halogatható, másokra tolható feladat, hanem szeretetből fakadó felelősség, akkor nem fordít hátat a környezetnek. Nem kihasználásra törekszik majd, hanem annak megóvására.  Így a ma erőfeszítései- gyermekeink nevelése mentén- célt érnek, és a jövőben majd talán kijavíthatóak, helyreállíthatóak lesznek a károk. Begyógyíthatóak a sebek, amiket az emberiség okozott és okoz a Földnek. (A cikk forrása: https://zoldkovet.hu/)

  .………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

Ebben az évben a Környezetvédelmi Világnap célkitűzéseivel összhangban a Zöld Követ Egyesület a környezetszennyezés káros, visszafordíthatatlan következményeire hívja fel a figyelmet egy iskolások részvételével zajló Online Flashmob segítségével 2022.  június 7-én, kedden.  Az eseményre közel 1.000 magyar diák jelezte részvételét 40 iskolából. Az online térben zajló formációval a legkiemeltebb környezetvédelmi kérdésekre szeretnék ráirányítani a figyelmet, mint energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti erőforrások hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése, valamint környezetszennyezés megelőzése.

Az online térben zajló Flashmob eseményre 2022. június 7-én, kedden 8:00 órakor és 13:00 órakor - igazodva az osztályközösségek napirendjéhez, 2 részletben – kerül sor.

………………………………………………………………………………………………......

A Zöld Követ Egyesület azzal a célból jött létre, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, a környezet szeretetére és védelmére. Elkötelezetten hisznek abban, hogy a most a legjobb idő a cselekvésre, és közös erővel és összefogással lehet a legtöbbet tenni a környezetért. Kiemelt fontosságú számukra a szemléletmódváltás, mely a jövő kulcsa ahhoz, hogy a Föld a következő generációk számára is élhető élettér maradjon. A civil egyesület szeretne irányt mutatni a környezetvédelem iránt érdeklődő fiatalok és családok számára, hogy megismertesse a környezettudatos élet előnyeit, valamint edukálja a felnövekvőben lévő generációt, tudatosítva bennük: a jövő az ő kezükben van. 

„Planet Z” a neve annak civil törekvésnek, mely jelenleg a Zöld Követ Egyesület egyik kiemelt projektje, s amelynek célja, hogy a 13-25 éves korosztályt a hétköznapi környezetvédelem irányába terelje. Egy olyan edukációs mozgalom, ami hisz abban, hogy a környezetvédelem „menővé” tud válni ebben a fiatal generációban, egy gyakorlatias, szórakoztató és mégis nagyon tanulságos cselekmény és aktivitás sorozatra felépülve. A Planet Z egy közösség, mozgalom és szervezet a korunk fiataljai számára, akiknek nem mindegy, hogy milyen világban élnek, akiket az innováció, a fenntarthatóság és egy élhetőbb bolygó motivál. Csatlakozz Te is a Planet Z közösségéhez, és mutass irányt egy zöldebb jövő érdekében!

További információk:  

Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület alapítója, a Fiatal Családosok Klubja alapítója

+36 30 655 1100 

kiraly.nora@zoldkovet.hu

Egyre csak élesedik a helyzet a közoktatásban, egyre több pedagógus hagyja el a pályát. Egyre kevésbé érzik azt, hogy az országban, különböző szinteken megbecsülnék munkájukat.

Tény, hogy nagyon is megoszlanak a vélemények ezen a területen. Nincs egyöntetű szimpátia a pedagógusok irányába a társadalom részéről, és ennek sok oka lehet.

Az egyik egészen biztosan az, hogy szinte mindenki hordoz magában valamilyen jellegű negatív tapasztalatot, valamilyen sérelmet iskolás éveiből. Ezeket pedig gyakran egy-egy pedagógus személyéhez kötik. Egy rossz élményeket idéző pedagógus emléke pedig erőteljesen feltolakodhat akkor, amikor együttérzésre, támogatásra lenne szüksége a pedagógus társadalomnak.

Mert az is tény, hogy valójában egyre nehezebben tartható fenn a jelenlegi állapot, lassan alig marad pedagógus, aki szívből dolgozna ezen pályán. Egyre kevesebben választják ezt a gyönyörű hivatást életfeladatul.

Mindannyiunk érdeke, de különösen gyermekeink érdeke, hogy történjen elmozdulás ebből a kilátástalan, nehezen értelmezhető és annál is nehezebben elfogadható helyzetből.

Ötgyermekes édesanyaként, a Ficsak alapítójaként, amely szervezet legfontosabb célkitűzése a családok támogatása, arra hajlok, hogy társadalmi szinten, közösen keressünk megoldást erre a problémára. Az idő sürget minket, a gyerekeknek pedagógusokra van szüksége, mégpedig olyan óvodapedagógusokra, tanítókra és tanárokra, akik örömmel végzik munkájukat.

Örömmel, mert munkájukat morálisan és anyagilag is megbecsüli az a társadalom, amelyért nagyon is sokat tesznek.

Akkor is sokat tesznek és akkor is értékes a munkájuk, ha egyéni szinten akad egy-egy kellemetlen tapasztalat. Ahogy rengeteg olyan tapasztalat is akad, amely mentén megélhettük a pedagógusoknak a nagyszerűségét, emberségét, önfeláldozását. Mert nem csak negatív tapasztalat van a birtokunkban, hanem száz meg száz olyan tanóra is, amely nem haszontalanul telt, hanem valódi tanítással. Száz meg száz olyan mondat van a tarsolyunkban, amelyeket pedagógusoktól kaptunk, amiktől többek lettünk, gazdagabbak, vagy amik felnyitották a szemünket a világra.

A pedagógusok nem csak a gyerekeket tanítják. Ez a munka nem egy mechanikus folyamat, amihez elég a módszertan ismerete, meg néhány jól bevált fogás. Aki tanít, az a jövőt alakítja minden erejével, minden tudásával. Személyisége minden aspektusával hat a gyerekekre, hat azok sorsára. Hinnünk kell abban, hogy jó irányba.

Nem mindegy, hogy kik és milyen szívvel, milyen állapotban mennek be a tanórákra a gyerekeinkhez.

Egy megbecsült, magát mindenféle területen biztonságban érző pedagógusnak nem folyik el az energiája máshol. Oda fókuszálhat, ahol arra a legnagyobb szükség van. A gyerekekre, a tanításra, a munkájára. Egy olyan pedagógus, akinek nem kell sokfelé szakadnia, mert nem helyettesítésekkel, adminisztrációval vagy egyéb rárótt kötelezettségekkel kell a saját munkaidején túl foglalkoznia, az képes erre a fókuszálásra. A jogosan őt illető pihenésen túl lesz ereje önképzésre, önmaga fejlesztésére is, hogy jobb legyen abban, amit csinál, amit vállalt, amikor ezt a területet választotta. Annyit ki kell mondanunk, hogy szükségünk van a jó, az igaz, a gyermekeinkért tenni tudó és akaró, fizikailag és mentálisan rendben lévő pedagógus szakemberekre.

Ezért üdvös lenne, ha meghallanánk azt, amit mondanak nekünk, üdvös, ha megértenénk, hogy tényleg túl nagy a teher rajtuk és kevés a társadalmi és az anyagi elismerés. Üdvös, ha szülőként, kisebb nagyobb közösségenként biztosítani tudnánk őket szimpátiánkról. Ha megérezhetnék megbecsülésünket és hálánkat azért, amit tettek valaha értünk és aktuálisan tesznek a jelen pedagógusai gyermekeinkért.

Hálásak vagyunk értékes munkájukért, a szükséges és a szükséges feletti minden erőfeszítésükért. Az otthon javított dolgozatokért, a másnapi órákra való éjjeli felkészülésekért, a megtartott, izgalmas és sokat adó órákért. Az osztálykirándulásokért. A szép szavakért, amikkel felemelik és megtartják gyerekeinket. A biztatásért, az útmutatásért, a tanításért és a nevelésért is. Szegényebb lenne a világ nélkülük és ezt érdemes újra és újra elmondanunk, hangsúlyozni minden lehetséges fórumon.

Pedagógusnapon még inkább.

Hazánkban minden év május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Gyereknapot. Jó néhány évtizede tartja már magát ez a hagyomány, de a múlt században még egy egész hetet szenteltek a gyerekeknek így a tavasz végén, nyár elején. Más országokban pedig egészen eltérő dátumokon ünneplik a jövőt: a gyerekeket.

Létezésünk egyik legsúlyosabb kérdése, hogy vajon jól tesszük-e azt, amit tennünk kell? Jó emberek vagyunk? Jó társak, jó anyák, jó barátok vagyunk? Tehetnénk jobban is, amit tennünk kell?

Május 15. - A Családok Nemzetközi Napja alkalmából a Fiatal Családosok Klubja európai szintű összefogást kezdeményez a családpárti szervezetek és magánszemélyek között a következő generációkért.

Amikor meghalljuk azt a szót, hogy ringatás, szinte mindannyiunknak saját édesanyánk jut eszébe. A ringatás a kezdetekről szól, érzelmi bölcsőnkről. Tiszta érzésekről, egymásba feledkezésről, játékról és nevetésről, közös dallamokról. Olyan kötődésről, olyan szeretetkapcsolódásról, ami egy életen át tart, ami megvéd minket akkor is, ha nehézségekkel kell szembenéznünk.

Ha megkérdezünk száz édesanyát arról, hogy mi volt anyaságával kapcsolatos legszebb pillanata, mind a százan mást fognak mondani. És mind a száz vallomás igaz lesz és hiteles. Mert minden pillanat valódi csoda. Annak a családnak, annak az anyának, annak a gyermeknek a csodája.

Magyarországon 1990 óta rendezzük meg a Föld napja eseményt április 22-én, ám az első ilyen megmozdulást, az első Föld napját 1970 március 21-én tartották.

Hazánkban a Magyar Költészet napját 1964 óta minden évben április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ezen a napon irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal, versmondó versenyekkel rójuk le tiszteletünket a líra iránt.

Április 8. az Emberszeretet Világnapja és ugyan nem találtam az ünnep eredetéről hiteles információt, ez nem jelentheti azt, hogy kevésbé jeles nap, mint, amikor az asztaliteniszt vagy az unikornisokat ünnepli a világ.

Április 7. -én tartjuk az Egészségügyi világnapot, egyben ez a WHO születésnapja is. A szervezet az ENSZ intézményeként ezen a napon 1948. április 7-én kezdte meg működését.

2007. december 18-án, döntött arról az ENSZ, hogy április 2-a legyen az Autizmus Világnapja. a döntést az indokolta, hogy fel tudják hívni a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrum zavarra, amely ma már tízmilliókat érint a földön.

A szomszédban zajló háború miatt százezrek, milliók menekültek el otthonukból. Családok szakadtak szét, édesanyák gyerekekkel keresik a kapaszkodókat, egy biztos pontot, ahol megvárhatják a háború végét, vagy ahol új gyökeret verhetnek.

Van, ami nagyon nehezen változik az emberi közösségekben, ahogy régen, úgy ma is tetten érhető az iskolai zaklatás, egymás bántása, gúnyolása. Talán mindenkinek vannak emlékei ebből az időszakból. Ha nem áldozatként, akkor bántalmazóként vagy bámészkodóként lehetett szerepünk ebben a romboló folyamatban nekünk is.

Ma már megkerülhetetlen a jövőt megtartó hulladékkezelés és ebből kifolyólag nagy hangsúlyt kap szerte a világon az újrahasznosítás is. Március 18. az Újrahasznosítás világnapja, amely idén 4. alkalommal kerül megrendezésre. Jelszava: Újrahasznosítás a jövőbe.

A felvételi eljárás szinte minden család életében nagy kihívás, sokszor nagyobbnak érezzük, mint amekkora valójában. De miért tartunk tőle és mikor kezdjünk készülni rá?

Tényleg olyan félelmetes a középiskolai felvételi, hogy már előző években készülni kelljen rá? – Erről kérdeztük Schmidt Andreát, a ZEKI Oktatási Központ vezetőjét, a Felvételizik a gyerekem című könyv íróját.

Közeledik a tavasz egyik legszebb ünnepe, amikor virággal köszöntik a hölgyeket a férfiak. Nőnek lenni, és a nőiségünket megélni napjainkban nem könnyű feladat, hiszen számtalan szerepben kell helyt állnunk életünk során. Életünk főszereplői, a férfiak pedig számtalan kihívás elé állítanak bennünket.

Az ENSZ február 21-ét nyilvánította az Anyanyelv Nemzetközi Napjává 1999-ben, s a következő évben, 2000-ben ünnepelte először méltó helyén a világ az anyanyelvet.

Több dátumhoz is sorolható a Nemzetközi férfinap, van ahol november, más országokban május illetve február 19-én is ünnepelik a férfiakat. De lehet, pontosan e bizonytalanság miatt nem kap akkora figyelmet a férfiak nevezetes ünnepe, mint a nőnap, amiről mindenki tudja, mikor van pontosan egyszer az évben - március 8-án.

„A szerelem nem más, mint egy lángra kapott barátság.”

                                                                 (Ann Landers)

Hányan mondhatjuk el, hogy szerelem volt első látásra, és hányunknak szól úgy a fáma, hogy barátságból szerelem lett. Szerencsére sokan azt is elmondhatják, hogy barátokkal vannak körülvéve. Mert egy barát igazi kincset ér. Erős érzelmi szál köt vele össze bennünket. Ritka manapság hogy egy barátság kiállja az idő próbáját. Akinek ez megadatott, annak érdemes rá vigyázni. A Valentin nap erre kiváló alkalom lehet.

Valentin nap. Itthon a szerelemesek napjaként kúszott be szépen lassan a köztudatba. 1990-ben a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete vezette be azzal a céllal, hogy a tavaszvárással egybekötve népszerűsítsék a virágkultúrát, s ezzel egy új virágvásárlási szokás épült be észrevételenül a hagyományaink közé. Az ajándék- és édességboltok pedig gyorsan fantáziát láttak benne, és hamarosan egyre több szivecskék termékkel rukkoltak, s ezzel a Valentin-napi ajándékozás – hasonlóan más országokhoz – elterjedt Magyarországon is.

A Valentin naphoz kötődő szokások viszont nagyon eltérőek az egyes országokban: van ahol kifejezetten a szerelmesek ünnepe, de akadnak olyan országok is, ahol sokkal inkább a barátságról szól.

S van számos olyan ország, ahol a barátságokat ünneplik - Finnországban és egyes latin-amerikai országokban - a Valentin-napi köszöntőlapok handmade készítése, és hagyományos, postai úton való küldésével. Például az Egyesült Államokban 190 millió Valentin-napi képeslap cserél gazdát. A legtöbb Valentin-napi lapot pedig az iskolákban tanító tanárok kapják, mivel a gyerekek ott el is készítik az üdvözlő lapokat, és a tanáraikat ajándékozzák meg velük.

A képeslapokon kívül csokoládéval és finomabbnál finomabb saját készítésű édességekkel is megajándékozzák egymást a szerelmespárok, a barátok pedig szeretetük jeléül adják egymásnak. Persze akadnak kivételek. Japánban és Dél-Koreában a Valentin-nap nem egy romantikus ünnepnek számít. Ott csak a nők adnak csokoládét a férfi kollégáiknak. A férfiak pár héttel később, március 14-én viszonozzák a kedvességet: a hagyomány szerint a Fehér nap ünnepén a férfiak ajándékozzák meg a hölgyeket. Lengyelországban Chelmno plébániatemplomában évszázadok óta tisztelnek egy Szent Bálint-ereklyét, s február 14-én minden évben megünneplik a vértanú és a szerelmesek ünnepét. 

Az internet térnyerésével mára a hagyományos képeslapok egyre inkább háttérbe szorulnak, s az emberek inkább online küldik el Valentin-napi üzeneteiket szeretteiknek.

De mit mond a legenda?

A Valentin-nap eredetéről több legenda is létezik, mindegyik Szent Valentin, római paphoz kapcsolódik. Az egyik szerint Szent Valentin február 14-én halt mártírhalált időszámításunk 269 vagy 270. évében. Azért kellett meghalnia, mert nem adta fel a kereszténységet, és amíg börtönben volt, üzeneteket küldött a barátainak, hogy szereti őket, és ne felejtsék el.

Egy másik történet szerint Claudius császár megtiltotta a fiatal férfiaknak, hogy megházasodjanak, mert úgy gondolta, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák lesznek. Szent Valentin titkokban adta össze a fiatalokat a császári tiltás ellenére, ezért bebörtönözték, ahol összebarátkozott a börtönőr vak lányával, és csodát tett vele, visszaadta neki a látását. Február 14-én, mikor kivégezték, búcsúlevelet hagyott a lánynak, a “Te Valentinod” aláírással. Erre az eseményre eredeztetik a Valentin-napi üzenetküldést.

Bár Valentint hivatalosan nem avatták szentté, 496-ban a pápa elrendelte, hogy február 14-én Szent Valentinre emlékezzenek, a korábban ünnepelt Luperkalia helyett. Idővel Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje.

A mi Bálint-napi hagyományainkról se feledkezzünk meg, melyhez többféle hiedelem is kapcsolódik.

• Ha egy hajadon ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni – de boldog lesz. Ha azonban egy tengelice repül át felette, akkor gazdag férfi felesége lesz.
• Ha egy fiatalasszony Bálint napján félbe vág egy almát, amennyi magot talál benne, annyi gyermeke fog születni.
• Bálint-napon babérlevelet kell a párna alá tenni, így a fiatal leány megálmodja a jövendőbelije nevét.
• A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés.
• Bálint napjának reggelén a szerelmes csók szerencsét hoz.

Szeretetünket a másik felé érdemes nem csak ehhez a jeles napon kötni. Egy kedves üzenettel vagy öleléssel az év bármely napján kedveskedhetünk párunknak, barátunknak. És ne feledkezzünk meg a barátainkról sem, akik mellettünk állnak az élet viharában, jóban-rosszban.

Varga Sarolta környezetvédelmi szakjogász, fenntartható életmód tanácsadóval beszélgettünk egy, az öko-bevásárlással foglalkozó, a Zöld Követ Egyesület által rendezett, az EU jövője konferenciasorozat részeként megvalósuló esemény kapcsán.