A pocsékolás pocsék dolog! Dehát úgyse tehetünk semmit... vagy MÉGIS?
Az utóbbi hetekben egyre többször futok bele olyan cikkekbe, amelyek a klímaváltozás és ennek kapcsán a mi, azaz az emberek felelősségéről szólnak. Én hiszem, hogy tehetünk, sőt tennünk kell a FÖLDÜNKÉRT, hogy tudatosabban és hosszabb távra gondolkozva kell élnünk. Ezért is támogatok minden olyan kezdeményezést, ami ebben segít, mint, ahogy azt is, amelyről most beszélni szeretnék.
Mielőtt azonban erre rátérnék, hadd mondjak pár szót arról, hogy miért érzem magam hitelesnek a témában.
Környezettudatosság
Aki ismer, tudja, hogy mindig is vesszőparipám volt és lesz a testünkre, egészségünkre és a tágabb értelemben vett környezetünkre való odafigyelés is.
Munkatársaimnak már listájuk van arról- igazi „fekete lista“☺, hogyha rendezvényre készülünk, mikre figyeljenek, mi az, amit lehetőleg kerülni szeretnék:
Pl.: műanyag szívószál, műanyag pohár, héliumos lufi, műanyag táska, fehér lisztből pogácsák, cukros sütemények és még van néhány „heppem“☺ Magunk is, a FICSAK-kal szervezünk olyan akciókat, mint pl. a szemétszedés vagy a csikkszedés.
Amire szintén kiemelten figyelek, hogy minél kevesebb „hulladék“ keletkezzen, akár a családi háztartásomról, akár a csapatom által szervezett eseményekről van szó.
Ezért is tetszett meg nekem a NÉBIH az Európai Unió LIFE Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával elindított Maradék nélkül elnevezésű programja, amelynek fókuszában az
élelmiszerpazarlás mérséklése áll, és amelyet most szeretnék mindenkinek a figyelmébe ajánlani.
Miről is beszélünk? Miért KELL erről beszélnünk?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatása szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék - ennek mintegy harmada a háztartásokban - keletkezik. Ez fejenként, éves szinten mintegy 68 kg élelmiszert, vásárlásaink kb. 11%-át jelenti. Döbbenetes, igaz? Különösen fájdalmas, hogy ezek majdnem felét teszik ki a tárolási problémák miatt megromlott, vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek, tehát azok, amelyek tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhetőek lennének! Tányéron maradt étel, megromlott tízórai, lejárt szavatosságú termékek, amelyeket akcióban túl nagy mennyiségben vásárolunk meg és még sorolhatnám...
Az élelmiszerpazarlás okai, a háttér
Nehéz megmondani, hogy pontosan mik az élelmiszer pazarlás okai, hiszen a családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora, nemek szerinti összetétele, a lakókörnyezet mind-mind befolyással bír, mégis van pár valószínűsíthető ok. Nagyszüleink nélkülözésből is fakadó felfogása - miszerint semmit nem szabad kidobni, mert még jó lehet valamire biztos közrejátszik, illetve az örökös vásárlást propagáló , jóléti országokban radikálisan megváltozott vásárlási kultúra: ma a vásárlás kultusza uralkodik, sok esetben a józan ész felett is. ( Lásd szeptemberben már csokimikulások sorakoznak az élelmiszerboltok polcain??? ) A fogyasztás kérlelhetetlen törvényei mélyen belénk plántálták az örök elégedetlenséget: mindig újat, mást szeretnénk, ezért a régi, a megkezdett, a megunt vagy csak az aktuális a trendhez már nem illeszkedő dolgaink gyakran válnak feleslegessé és landolnak a kukákban.
Fogyasztói társadalmunk egyik sajnálatos jellemzője, jólétünk fájdalmas mellékhatása tehát a PAZARLÁS. A maradék fogkrémmel kukába dobott műanyag tubus, a félig kikanalazott joghurtos pohár, az elromlott háztartási kisgép, amit már nem éri meg megjavítani, mert nincs hozzá alkatrész és szakember vagy a kenyértartóban megpenészedett császárzsemle szinte minden háztartás szemetesében előfordul.(Jó esetben legalább szelektíven tárolva.)
Gyerekek mellett pedig még meglepetések is érhetik az embert, ha az íróasztaluk melletti szemeteskosarat üríti: a félig megevett, tízóraira csomagolt alma vagy az összegyűrt, alig használt papírlapok és a polcukról összeszedett maradék kakaó (a rendetlenségük mellett) mind arról tanúskodnak, hogy valamit nem jól csinálunk: a dolgoknak nincs igazi értéke.
DE igenis tehetünk ellene! Ne nyugodjunk bele!
Mit tehetünk mi, családanyák, családapák, nap mint nap a pocsékolás
elkerüléséért? A kulcsszó: A TUDATOSSÁG! Ne hagyjuk magunkat akciókkal, nyári Mikulásokkal és a sok-sok reklámmal többlet fogyasztásra ösztönözni! Legyünk TUDATOS vásárlók és fogyasztók akár élelmiszerről van szó, akár másról is, hiszen bár a mai téma az élelmiszer, de beszélhetnénk akár energia vagy vízfogyasztás mérsékléséről is.
Hadd adjak még pár tippet, a tudatos élelmiszer fogyasztás kapcsán, amik nekem is beváltak:
Ne impulzusok alapján vegyünk meg valamit, ne az adott pillanatban vonzónak talált felesleges dolgokkal tömjük meg a bevásárlókocsit, hanem válasszunk megfontoltan, mindig a szükségesre koncentrálva. Ebben nagy segítséget jelenthet, ha listát készítünk, végiggondolva az elkövetkező napok főzésének alapanyag szükségletét.
A boltban érdemes a lejárati dátumokat fokozottan ellenőrizni, de talán meglepő lesz, amit mondani fogok, ne csak azért, hogy a legtovább elállót vásároljuk meg. Ha tudjuk, hogy az adott terméket hamarosan felhasználjuk, akkor vegyünk olyat, aminek közelebbi a lejárati dátuma. Így ugyanis megakadályozhatjuk, hogy az adott áru élelmiszer-hulladékként végezze a boltban.
Hasznos az is, ha nem éhesen indulunk a boltba, mert egész másképp vásárolunk, ha korog a hasunk☺
Egy ügyes háziasszony igyekszik felhasználni a maradék ételeket, alapanyagokat is: a maradék lecsóból így lehet pörkölt alap, a száraz kenyérből pedig zsemlemorzsa.
A maradékot, amit már senki nem eszik meg, fagyasszuk le. Biztos, ami biztos alapon pedig írjuk rá az étel nevét és a fagyasztás dátumát.
A gyerekek maradékának elfogyasztása már kockázatosabb ügy, vannak, akik ennek tulajdonítják a nem kívánt pocakot, érdemesebb inkább keveset tenni a gyerekek
tányérjára és mihamarabb megtanítani nekik, hogy ne dobálják ki az élelmiszert. Vagy javaslom a rendszeres, intenzív sportolást akár családilag☺
Fontos, tisztán látnunk, hogy mi szülők vagyunk azok, akik megtaníthathatják a jövő nemzedékének a tudatosságot, hiszen ők a jövő fogyasztói. Mutassunk példát, tanítsunk, és csökkentsük együtt a kidobott élelmiszerek mennyiségét.
Tegyünk együtt a környezetünkért, a FÖLDÜNKÉRT!
Forrás: maradek.hu, divany.hu, globalisfelmelegedes.info