Kassai Etelka
Kassai Etelka meseíró, író

Az olvasás kapu a világra – nem mindegy megtanulnak-e jól olvasni gyermekeink

Címkék:

Amikor csak ül a könyv felett a gyerek, de egy szót se fog fel abból, amit olvas, akkor nem biztos, hogy az adott tantárgy okoz konkrétan nehézséget számára, meglehet, hogy átfogóbb probléma áll a háttérben, például az értő olvasással, a szövegértéssel gyűlik meg a baja.


A betűk felismerésének, a betűk összeolvasásnak képessége, de még a megfelelő szintű, helyesen hangsúlyozott és jó tempójú folyékony olvasás se garancia arra, hogy a gyerek érti is azt, amit olvas. Egyre több gyerek esik abba a csapdába, hogy egyszerűen nem fogja fel mit üzennek a szavak.

Hogyan segíthetünk mi szülők?

Az olvasás nem a betűismerettel kezdődik

Jó esetben a szülők, különösen az édesanya a gyerek születése előtt már beszél a gyermekhez. Folyamatosan beszél, ezernyi ismeretet átad (önkéntelenül és ösztönösen) miközben gondozza: eteti, fürdeti, öltözteti gyermekét. A folyamatos beszéd során vezeti be a gyermeket a világba – az élőbeszéd során adja át azokat az előzetes (és nagyon is szükséges) információkat, ismereteket a gyereknek, amelyre az olvasás (az értő olvasás) elsajátításához (is) a gyereknek szüksége van. Az az optimális, ha rengeteg verset, rigmust, mondókát, éneket hall a gyermek, és ha ezeket aztán később már nem csak hallja, de közösen mondja, énekli is a szülővel azokat -  hiszen ez az a folyamat, ahol elsődlegesen értelmez, majd memorizál szöveget. Később aztán az is segíti ezt a folyamatot (még mindig a gyermek olvasás tanulása előtt) ha felolvasnak a szülők a gyermeknek – sokat és rendszeresen. Általában mesékkel kezdődik a felolvasás, de ez az óvodáskor vége felé már lehet egy-egy gyermekeknek (is) szánt irodalmi alkotás, átfogóbb, kicsit bonyolultabb, akár részekre tagoltabb történet, amelyet a gyermek epizódról-epizódra követhet – ahol a fonalat újra meg újra fel kell venni, visszaemlékezni az előző este abbahagyott részben történtekre. Vagy újrakezdeni, amíg egyben át nem látja a történetet.

Az ilyen jellegű felolvasás során tanul meg a gyermek kérdéseket feltenni, (ki mondta, mit mondott, hol történt, mi történt, mikor történt) amelyeket aztán először a szülő, aztán már maga válaszol meg, mindez pedig az értő olvasást alapozhatja meg.

Előzetes ismeretekre van szükség

 A jelenlegi kötelező olvasmányok alkalmazása (minden más híresztelés ellenére igenis jó gyakorlat lenne az értő olvasás fejlesztésére) olyan irodalmi alkotásokkal próbálkozik, amely tartalmának, képvilágának, a benne zajló eseményeknek köszönhetően nem feltétlenül alkalmas erre a feladatra. Az értő olvasás (egyik) alappillére ugyanis az (még ha paradoxon is), hogy a gyereknek kell néminemű előzetes tudással rendelkeznie arról, amiről olvas. A szövegértés fejlesztése egyszerűen megköveteli ezt. Ha egy gyerek olyan szöveggel találkozik, amely számára teljesen ismeretlen dolgokkal van tele, olyanokkal, amelyről semmilyen előzetes információja sincsen, akkor az olyan, mintha egy első osztályosnak akarnánk elmagyarázni a csillagok születését – bonyolult képletek segítségével. Vagyis, ugyan a kötelező irodalmat nem kell megúszni, se legyinteni erre az iskolai elvárásra, (sőt) - nekünk, szülőknek kell olyan könyveket a gyerek kezébe adni, ami közelebb áll ismereteihez. Olyanokat, amelyek közvetlenebbül szólítják meg a gyereket, így akár hétköznapibb történeteket feldolgozó, tálaló kötetek, könyvek is szóba jöhetnek.

Fontos tudni, hogy ugyan a népmesék szintén régi korokból hoztak magukkal információkat, a cselekmény jellemzően olyan történéseket mutat be, ami ma már elavultnak tűnhet – mégis alkalmas az olvasás fejlesztésére, ugyanis olyan szimbólumvilággal dolgozik, amely egyetemes és előhívható a gyermek számára. Vagyis a tudatalattiban ott rejtőznek azok az előzetes információk, amelyre az értő olvasáshoz (is) szükség van. De olyan mesékhez is fordulhatunk, amelyek időben/térben közvetlenebbül megfoghatóak a gyerek számára. De mindezeknél nagyon is fontos, el nem hanyagolható tényező a szülő jelenléte, figyelme és ismereteket átadó aktivitása.

Izgalom és élmény

Az értő olvasás fejlesztése akkor hatékony, ha az élményalapú tevékenység és ez akkor működik igazán jól, ha a gyermek olyan szöveggel találkozik, amelynek tartalma egyébként is érdekli. Ha tegyük fel a gyermek lángoló érdeklődést mutat a dinoszauruszok világa iránt, akkor érdemes olyan szövegekkel dolgozni, amely ennek az érdeklődésnek felel meg. Amely választ ad kérdéseire. Ami gyarapítja ismereteit és/vagy további kutatásra buzdítja, mert ez fenntartja az érdeklődését és olvasásra – ÉRTŐ olvasásra buzdítja.

Képek és ábrák

Bár a cél az, hogy a gyermek illusztráció nélküli szövegekkel is jól boldoguljon - felnőttként is tapasztalható, hogy egy-egy bonyolultabb szöveg értelmezését hatékonyan segítik a képek, az ábrák. A vizuális inger segítheti az értelmezést. Ennek megfelelően gyakorláshoz használhatunk olyan könyveket, amelyek színes ábrákkal segítik a szöveg értelmezését. De ügyeljünk az arányokra.

Kérdések és válaszok

Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk az értő olvasással küzd, bár látszólag jól olvas - a szövegértés érdekében tanítsuk meg jó kérdéseket feltenni a gyereknek. Akár pici jegyzeteket is készíthetünk eleinte velük együtt, később aztán ez már csak agyban történik meg, még később már nem is kell kérdéseket feltennie, mert automatikusan értelmezi azt, amit olvas és egyre gyorsabban.

Az értő olvasás az alapja a tanulásnak, és rajtunk szülőkön múlik elsősorban és csak később az iskolai oktatáson, hogy mennyire jól olvasó, a betűk, szavak üzenetét jól értelmező emberré válik a gyerek. A szülői minta sokrétű, az is nagyon fontos, sőt elengedhetetlen, hogy a szülő kezében legyen könyv, hogy a gyerek azt tapasztalja, azzal nőjön fel, hogy a számára fontos emberek olvasnak. Mert ez olyan minta, amit aztán követni fog. De ezek mellett fontos, hogy ne csak magunknak olvassunk, és ne csak egymáshoz beszéljünk, hanem legyünk elérhetőek a gyerekek számára szóban és betűkben is. Beszéljünk hozzájuk sokat, olvassunk nekik sokat és tanítsuk meg őket olyan kérdések megfogalmazására, amely aztán nem csak az értő olvasást könnyítik meg, de a világban való boldogulásukat is.

Nem mellesleg nagyon fontos bevésni, hogy olvasni jó, hiszen nem csak tájékozottabbak lesznek a gyerekek az olvasás során, de segíti a többi ember felé a kapcsolódásukat is. Ma már kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik sokat (és főleg jó irodalmat) olvasnak, azok empatikusabbak, nyitottabbak lesznek, valamint fejlettebb problémamegoldó képességekkel és differenciáltabb gondolkodással bírnak.