Naponta hányszor hallod ezt a mondatot: “Anya, unatkozom!”? Mit lehet tenni ilyenkor? Kell-e tenni bármit is? Baj, ha unatkozik a gyerek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a válaszokat. És felteszek én is pár kérdést, mert a gyereknevelésről valahogy mindig lehet valamit kérdezni -  és persze mindig vannak, akik jobban tudják a választ nálam.


Mikortól képes unatkozni a gyerek?

Onnantól kezdve, hogy több időt van ébren a baba, néha már unatkozhat is - olvashatod a Kismamablog.hu-n Vida Ágnes gyermekpszichológus írását. Tehát már a babák is képesek unatkozni, sőt hamarabb képesek erre, mint mondjuk ülni vagy állni. 

Szóval mikor a nagyanyáink arról beszélnek, hogy “Csak manipulál téged ez a gyerek, nincs a világon semmi baja, csak azt akarja, hogy felvedd!”, talán nem is állnak olyan messze az igazságtól. 

Vida Ágnes szerint könnyű felismerni az unatkozó sírást: ha a baba elcsendesedik és érdeklődve figyel mikor odamegyünk mellé, beszélünk hozzá vagy játszunk vele, ahelyett, hogy altatni vagy etetni akarnánk, akkor nagy valószínűséggel csak unatkozott és tényleg nem volt semmi más baja.

Itt egy gyors megjegyzés részemről: mikor pici baba van a háznál, igen sok az újdonság és rengeteg dologra kell odafigyelni. Emellett nagyon sok féle-fajta sírás van (éhes vagyok, álmos vagyok, pisis vagyok, fázok, melegem van és a többi), így igazán nem lehet felróni senkinek sem, ha elsőre vagy akár századszorra sem ismeri fel az unatkozó babasírást…

 

Hogyan tanítsd meg a gyereket egyedül játszani?

Az idő múlásával, ahogy egyre nagyobb lesz a csemete, egyre több játékkal lehet megismertetni. Kisgyermekkorban fontos, hogy minél többet tanítgasd rajzolni, festeni, gyurmázni, vond be a házimunkába, adj neki kisebb feladatokat, olvass neki meséket és legyél vele sokat a szabadban is. Később, mikor már nem adsz neki ötleteket, akkor is lesz mihez nyúlnia és saját maga fog kitalálni elfoglaltságot, nem neked kell majd szórakoztatni.

Szakértők szerint ez lenne a helyes gyermeknevelési irányelv.

Még akkor is, ha szülőként nagyon igyekszel, a tapasztalat sajnos az, hogy manapság nehéz időt szakítani “csak” egy kis játékra. Sokszor előfordul, hogy alig értél haza valahonnan, már készülsz is újra elindulni valahova máshova. Vagy az otthoni dolgok kötnek le annyira, hogy nem jut idő a gyurmázásra, festegetésre. Vagy csak elszaladt a nap és este döbbensz rá, hogy mi mindent nem csináltál meg aznap.

 

És miért unatkozik a gyerek, ha ott az a rengeteg játék?

Sokszor jön elő ez a kérdés. Dr. Vekerdy Tamás Belső szabadság című könyvében ír arról, hogy az a rengeteg vibráló-zenélő és bonyolult játék, ami körülveszi manapság a gyerekeket, mennyire gyorsan fárasztó és érdektelen lesz számukra. Véleménye szerint az érdeklődést hosszú távon olyan dolog köti le, amiben el lehet mélyülni, és az elmélyülést az egyszerűség segíti elő. 

Más szakértői vélemények is azt támasztják alá, hogy a kevesebb több. A sok játék csak zavarja a gyerekeket, nem tudnak választani. A “tökéletes” játékok pedig kevés teret hagynak a kreativitásnak. 

 

Az unatkozás egyenlő a semmittevéssel?

Az unatkozás szó kicsit mindig negatívan cseng, és hajlamosak vagyunk összekeverni a semmittevéssel, tétlenséggel. 

Pedig alapvetően az unatkozás nem ártalmas. Sőt! 

A Psychology Today azt írja, hogy bár az unatkozás inaktivitással is jár, valójában ez idő alatt az agy nagyon is dolgozik. Azzal pedig, hogy szülőként azonnal a gyermek segítségre sietsz és elkezdesz ötleteket adni neki arra, hogy mivel is foglalhatja el magát, megfosztod az agyát attól, hogy kreatív gondolatai támadjanak. 

Emellett lényeges szempont az is, hogy az a rengeteg inger, ami a mai gyerekeket éri, nagyon lefárasztja őket és az agyukat is. Időnként szükségük van egy kis bambulásra, hogy újra fel tudjanak töltődni. Nyilvánvalóan az baj, ha a gyerek egész nap a falat bámulja, de azért ne ess kétségbe azonnal, ha 10 percig csak úgy csendben ül és néz maga elé.

 

Miért is jó, ha néha hagyod unatkozni a gyereket?

Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akiket a szüleik időnként magukra hagynak az unalomból való kiút keresésben, sokkal önállóbbak, kreatívabbak, jobb a problémamegoldó képességük, fejlettebb szociális kompetenciákkal rendelkeznek és empatikusabbak is. *

 

Mit javasolnak a szakértők? 

Javasolt, hogy már kisgyermekkortól kezdj el a napirendbe szabad játékidőt is bevezetni, hiszen ebben az időben a gyerekek kreativitása kibontakozhat.

A pszichológusok szerint lényeges, hogy elsőre ne rohanj megoldani a gyermek problémáját. Hagyj időt, hogy a gyerek feltalálja magát. Pihenjen vagy gondolkozzon. Ha pedig továbbra is téged nyúz, akkor ne rögtön kész megoldásokkal állj elő, hanem kérdezgesd és derítsd ki, mit ért pontosan unatkozás alatt és a kérdéseiddel próbáld rávezetni, hogy ő maga találjon megoldást arra, hogyan ne unatkozzon tovább.

 

Mi van akkor, ha nem csináltad jól, mikor még kicsi volt?

A fentiek tükrében nyilván sokakban felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem rajzoltam vele eleget, vagy nem tanítottam meg időben krumplit pucolni vagy nem voltunk kint annyit a levegőn, amennyi elő van írva. Mert dolgoznom kellett vagy mert volt mellette még két tesó. Vagy mert beteg voltam vagy beteg volt a nagymama, akit ápolni kellett. Mert elváltam vagy mert egyszerűen így alakult.

Mekkora hibának számít az, ha eddig nem hagytad unatkozni a gyereket, hanem a kezébe adtál egy színezőt vagy elindítottál neki egy mesét a laptopon?

Végzetes hibának semmiképpen sem tartanám, te se okold magad, hiszen a gyereknevelés amúgy is egy hatalmas kihívás és telis-tele van buktatókkal! Szinte biztos, hogy ha úgy is érzed, te mindent megtettél és nagyon jól akartad csinálni, akkor is sokszor van lelkiismeret-furdalásod amiatt, hogy talán lehetett volna jobban is.

Ha újra kezdhetnéd, akkor máshogy állnál ehhez a témához? Vagy ugyanígy csinálnál mindent?


*forrás: https://www.szuloklapja.hu/jatek-tippek/3364/hagyd-a-gyereket-unatkozni-ezert-ne-foglalkozz-vele-folyamatosan-pszichologus-valaszol.html