Máthé Zsuzsa
Máthé Zsuzsa történész

Én elmentem a vásárba...

Az ismert gyerekdalban a hosszan ismétlődő strófák során mindig marad a “félpénzből”, hiába a sok vásárlás, csak egy egész állatsereglet beszerzésével fogy el a muníció.

A Családszervezetek (immár harmadik) Jótékonysági Vására még ennél is különlegesebben teremt a szinte semmiből valamit: hetek óta készülődő anyukák és nagymamák, mellettük serénykedő gyerekhaddal sütnek, varrnak, faragnak vagy öntenek gyertyát, hogy a nagy karácsonyi vásárokhoz illő portékák kerülhessenek az asztalokra. 


 Máthé Zsuzsa
Máthé Zsuzsa történész

Adj, mert adni jó!

Adni jó. Figyelmet, tiszteletet, szeretetet, vagy annak tárgyiasult formáit: egy szelet kenyeret az éhezőnek, egy pohár vizet a szomjazónak, önmagunkból egy darabot annak, aki körülöttünk testi vagy lelki szükséget szenved.

Krisztus tanítása a felebaráti szeretet gyakorlására bíztat bennünket kétezer éve. Európai kultúránk és a keresztény gyökerekből születő szociális piacgazdaság modellje is ezt az egymásért vállalt tevékeny felelősséget hirdeti évszázadok óta. Mélyen gyökerezik kultúránk szövetében ez a látásmód, mely jól működő struktúrákat alakított ki a történelem során: a nemzeti jövedelmek szociális szempontok szerinti újraelosztásával, a civil társadalom támogatásával, a társadalmi védőháló kifeszítésével. 

A görög nyelv is háromfajta szeretetet különböztet meg, az érosz a vágyakozó, a filia a baráti szeretet, az agapé pedig az önzetlen, önfeláldozó szeretet megnyilvánulása - mindhárom közül ez utóbbi a legmagasabb rendű, ez feleltethető meg a keresztény felebaráti szeretetnek is.