Az első férfi az életemben hetvenhét éves. Felfoghatatlan! Képtelen vagyok szabadulni attól az érzéstől, hogy Ő  nem lehet öreg, mert nekem mindig középkorú, örök negyvenes. (Miközben nem az apukám ennyi, hanem már a férjem is az ötödik x-et ostromolja, s magam is elmúltam már negyven rég.) Amikor annak idején kérdeztek a tanáraim, rég múlt idők oroszóráin gyakorolva, és osztályfőnökin, kérdőíveket töltögetve, apa még csak negyvenvalamennyi volt... nekem ennyi is maradt!

Egyesületünk legfontosabb célja, hogy segítse a családok életét, illetve megismertesse a családos életforma örömeit. Májusban az édesanyák kerültek figyelmünk középpontjába, csodás eseményen ünnepeltük őket a Ringatóval karöltve, a június pedig immár hagyományosan az édesapáké, akiket szintén igyekszünk méltó módon megünnepelni.

Amellett, hogy idén is gőzerővel készülünk egy olyan esemény megvalósítására, mely emlékezetes élmény marad mind a gyermekek, mind apukájuk számára, más aktivitásokkal is igyekszünk ráhangolódni az apák napjára.

- Mekkora szerepe van manapság az édesapáknak?

Én azt gondolom, hogy az apák szerepe az elmúlt száz évben, általában véve sajnos csökkent. Ez azért nagy baj, mert közben a lélektani igény semmit sem változott, vagyis, egy mai gyereknek ugyanakkora szüksége van az apára, az apai szeretetre és útmutatásra mint száz vagy ezer évvel ezelőtt.

- Hogyan tudják a férfiak összeegyeztetni a karriert a családdal?

Talán a legfontosabb kérdés egy apa életében, a kenyérkereső és a jelenlévő apai szerep összeegyeztetése. Az Apa Akadémián külön előadással foglalkozunk ezzel a témával, Apalibikóka címmel. Vannak persze jó technikák, megtanulható gyakorlatok, hogy ne ragadjunk bele fölöslegesen a napi rutinba, hogy több időt töltsünk a szeretteinkkel, de meggyőződésem, hogy az apáknak is több támogatásra lenne szüksége a munkaerőpiacon. Egy apa, főleg kisgyerekes apa több szabadságra, rugalmas munkaviszonyra, akár otthoni munkavégzésre kellene, hogy jogosult legyen.