Többgyermekes családanyaként állandóan zsonglőrködöm az idővel. Persze saját magamra jut a legkevesebb idő, „énidő”-ről pedig szinte csak álmodozom, mely a totális kikapcsolódást, feltöltődést biztosítaná számomra. Ezért úgy határoztam, idén bevezetem a „MI IDŐNK” családi programokat, és a gyerekekkel együtt egy kicsit visszatekerve az idő kerekét magam is nosztalgiázom, miközben megosztom velük gyermekkorom szívemnek kedves helyszíneit.

Bár kifelé haladunk már a télből, azért az igazán kellemes idő még várat magára. Sokkal komfortosabbnak tűnhet még most is a bekuckózás, a szabadlevegős programok helyett, ami az egészségünk szempontjából csalóka kényelem.

Statisztikai adatokból tudjuk, hogy annak a közel 500.000 embernek, akik a pandémia előtt rendszeres látogatói voltak edző és fittness termeknek, alig 10 % -a maradt a sportban aktív.

A szükséges intézkedések következtében bezárt sportlétesítményeken kívül rekedt emberek, családok nehezen találnak rá azokra a mozgásformákra, amelyek kimozdítanák őket ebből a „bénultságból”.

Te mikor és hol futottad az első km-edet, emlékszel még rá?

Igazából, ha az első kilométerről beszélünk, arra nem emlékszem kristálytisztán, hisz mióta az eszemet tudom, világéletemben sportoltam valamit. Nem volt nehéz, hisz általános iskolai éveimet egy sportosztályba kezdtem. A futó edzések szerves részei voltak a felkészülésben, legyen az talaj/szertorna vagy éppen a labdajátékok. Ezért is nem emlékszem pontosan, hogy mikor futottam életem első ezer méterét.