Máthé Zsuzsa
Máthé Zsuzsa történész

Az idő szorításában - avagy elég-e a nap 24 órája, ha gyerekeink vannak?

8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás..." - állította fel a poszt-kádárista gyári munkás mindennapjainak képletét '91-es slágerében a Beatrice.Felkeléstől-felkelésig valóban cirka 24 óra adatik a hasznos munkálkodásra, a robotból való kikapcsolódásra és a testi-lelki regenerálódásra. A hangzatos, három pilléres felsorolás azonban nem számol a családos élet fentiekkel korántsem kompatibilis voltával.

Amíg az ember alapvetően csak a maga ügyeiben jár el - és nem fűti valami különösen erős, sok időt elnyelő ambíció - tulajdonképpen kényelmesen beleférhet a napjába. Juthat idő dolgozni, tanulni, szerelmi életet élni, barátokkal találkozni, szellemi-, lelki élményeket gyűjtögetni, utazni, sőt még aludni is! (Ez még akkor is így van, ha adott pillanatban ezt senki sem értékeli.)De még egy házaspár is zökkenőmentesen megteheti ugyanezt, egészen addig a pillanatig, amíg be nem toppan életükbe szerelmük első gyümölcse...
Innentől válik a helyzet izgalmassá, s kezdi kinőni az ember fia/lánya a 24 órás napot.

 


Hernády Zsolt
Hernády Zsolt történész

Taigetosztól New Yorkig

Sokan azt gondolják, mily sokat változott az emberiség, és milyen barbár volt az ókor. Itt van példának okául a Taigetosz, melynek szakadékába dobták a spártaiak azon gyermekeket, amelyekre nem volt szükségük.

Csakhogy ez valójában nem így volt. Spártában a gyermeket, ha koraszülött vagy valamilyen hiányossággal született, és szülei nem akarták felnevelni, akkor az apának el kellett vinnie a vének tanácsához. Ez megállapította, hogy mit kell vele tenni. Ha elfogadta a szülők tervét, akkor a gyermeket kitették (nem ledobták!) a Taigetoszon az Apothetaira, amely hely közismert volt a spártai közösség előtt. Így csak a legritkább esetben halt meg csecsemő, ugyanis a gyermektelen párok vagy mások magukhoz vették a kihelyezett újszülöttet.

Nos, és a 21. században? Ha valaki arra buzdít, hogy abortálás helyett adoptálást válasszon az anya (mely kettő nem feltétlenül alternatívája egymásnak), akkor megkövezik.

Miközben az abortusz óriási üzlet lett a világban, a krízishelyzetben lévőket alig vagy sehogy sem támogatják.


Király Nóra
Király Nóra bloggazda

Nagyszülők a jövő szolgálatában

A nagyszülők óriási segítséget tudnak nyújtani a családok mindennapjainak megszervezésében, emellett az ő élettapasztalatuk, az unokákhoz fűződő kapcsolatuk megfizethetetlen támogatás egy család életében. A „nagyi GYED-del” megadjuk az esélyt a segítésre és egy mindenki számára előnyös együttműködésre a generációk között.

A kormány 7 pontos családvédelmi intézkedési tervében foglalt egyik javaslat szerint a még aktív korú, dolgozó nagyszülők 2020-tól GYED-re mehetnek két év alatti unokájukkal, ha a szülők a saját GYED-jogosultságukat átadják. Erről kérdeztük Király Nórát, a Fiatal Családosok Klubja alapítóját.

- Van igény a családokban arra, hogy a nagymama otthon maradjon a kisunokával?

A nagymamák és a nagypapák eddig is nagyon intenzíven kapcsolódtak be a kisgyermekes családok életének segítésébe. Sokszor fontosabb szempont a fiatal családosok ingatlanvásárlásánál például az, hogy a nagyszülők elérhető távolságra legyenek, mint mondjuk a munkahely közelsége. A tágabb család közelsége adja ugyanis azt a biztonságérzetet, ami pici, de bizony még nagyobb gyermekek mellett is olyan fontos: ha el kell szaladni ügyeket intézni, legyen, aki vigyáz a kicsire; ha nem ér haza munkából a szülő, legyen, aki elhozza az oviból a gyermeket vagy épp különórára vigye. Ezek a családok mindennapjainak alapvető problémái és szervezési feladatai, amiben a nagyszülők óriási segítséget tudnak nyújtani. Ezen túl az ő élettapasztalatuk, az unokákhoz fűződő kapcsolatuk megfizethetetlen segítség egy család életében. Ha pedig ezt a - világban először nálunk felkínált - lehetőséget a még dolgozó nagymama számára megnyitjuk, megadjuk az esélyt a segítésre és egy mindenki számára előnyös együttműködésre a generációk között.