Tudom a legtöbb családban a nagytakarítás igazi mumus, főleg ahol több gyerek is széthagyja a dolgait, mint ahogy ez előfordul nálunk is. Öt gyerek és a munkám mellett bevallom, van némi segítségem a mindennapokban, hogy ne szaladjon állandóan a lakás. Remek gyermekeim vannak, de ha rendrakásról és saját holmijaik szelektálásáról van szó nem mindig lehet velük gyorsan dűlőre jutni. Persze egy jótündér beköltözhetne néhanapján hozzánk, aki teljesíthetné mondjuk három kívánságomat, ami közül az egyik biztos, hogy a házimunkamentes, tiszta, kellemes, környezetbarát családi élettér lenne. Mivel ez csak álom marad, így bizony néha kell az anyai „szigor”, még ha azt a bizonyos fránya házimunkát játékos formában is lehet „tálalni” számukra.

Mert olyankor nincs rendben a lakás, porosak maradnak a bútorok, nem kapnak vizet a növények, koszos edényekkel teli a konyha, morzsás a konyhaasztal, kidől a szennyes a kosárból, vagy benn marad a mosott ruha a gépben. Magától nem sétál haza a vacsorához való alapanyag és persze, ha mégis lenne miből, magát nem főzi meg a vacsora. Nem mér lázat a női kéz, nem ápol, nem fertőtlenít, gyógyít sebet, nem kísér ide-oda, nem sétáltat kutyát, nem kapálja fel a kertet, más helyett nem intéz ügyet.