Kassai Etelka
Kassai Etelka meseíró, író

Gyerekbalesetek - nyáron lazulnak a szabályok, lanyhul a figyelem

Nyáron gyakrabban szenvednek el a gyerekek balesetet s ennek oka nem feltétlenül a nagy meleg. Szülőként tudjuk, nem előzhetünk meg minden nyári balesetet, mégis arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb veszély leselkedjen a gyerekekre.


Mert okozhat a hőség önmagában is problémát és kerülhet akár kórházba vagy ügyeletre egy kisgyerek a tűző napsütés miatt is, a nyári balesetek jelentős része inkább más jellegű figyelmetlenségből adódik, leginkább abból, hogy a szülők, a felnőttek figyelme lanyhul.

Mert ha nyár, akkor lehet egy kicsit jobban engedni a lazulni gyereknek, szülőnek egyaránt, csökken a fókusz, s egyébként is, hadd szaladgáljanak a gyerekek. És jól is van az úgy – tényleg nem lehet mindig ott a szülő szeme a gyereken, és nem is lehet úgy gyereket nevelni, hogy folyton a nyomában járunk a gyerekeknek - egy bizonyos életkoron túl. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a balesetek egy jelentős hányad elkerülhető, megelőzhető lett volna.

Melyek a leggyakoribb nyári balesetek gyerekeknél?

Végtag törés – ficam, rándulás, vágás, szúrás, fejsérülés, illetve égési sérülések.

A végtagtörések jellemzően valamilyen sportbaleset nyomán keletkeznek, vagy egyszerűen játszás, kerékpározás, fogócskázás, szaladgálás közben esnek egy nagyot a gyerekek. Mindez sok esetben a szülők szeme láttára történik, és egy pillanat alatt meg van a baj akkor is, ha százszor elmondjuk a gyerekeknek, hogy „lassabban, óvatosabban, ne olyan hevesen, állj már le, baj lesz ebből….”. Mégis érdemes újra meg újra elmondani, mert a balesetek egy része meg pont azért nem következik be, mert nem fajul el nagyon a játék, egy határ előtt mégiscsak leállnak, megpihennek.

A fejsérülések jelentős része magasból való leesés, illetve kerékpározás, görkorizás, deszkázás  következménye, és leginkább akkor igazán súlyos, ha a biztonsági óvintézkedések hiányoztak. Például nem volt megfelelő (vagy semmilyen) védőfelszerelés a gyerekeken, nem volt rajta kerékpáros bukósisak és anélkül esett egy nagyot a csemete. Érdemes erre nagyon nagy gondot fordítani és még akkor is kötelezni a sisak viselésére, ha a többi gyereken, a játszópajtásokon nincs. És akkor is, ha kézzel lábba tiltakozik ellene, mert éppen csak az utca végébe gurulna el, olyan rövid távon biztosan nem lesz baj. Sajnos lehet, akár három méteren belül is lehet egy akkorát vagy olyan szerencsétlenül esni, hogy akár komoly fejsérülés is lehet az esésből. Az utóbbi időben különösen megszaporodtak a trambulin használatából eredendő sérülések- Fejsérülés is, de még gyakoribb az végtag sérülés, amely a bokát, lábfejet érinti – az egészen kicsi gyerekek lába beszorulhat a perem és a rugók közé.

Minden olyan sporteszközön, amely instabil/gyors mozgásra képes, kötelező védőfelszerelést adni a gyerekekre, és ez elsősorban szülői felelősség. Még akkor is, ha a baleset a nagyszülőknél következik be, nekünk szülőknek kell a nagyszülőkkel is megértetni, hogy milyen hatalmas szerepe van a védőfelszerelésnek, különösen a bukósisaknak, de egy jó minőségű könyök és térdvédő s sokat segíthet egy- egy lendületesebb esés során.

Természetesen akár fára mászás közben is történhet baleset: megcsúszhat a gyerek vagy letörik alatta az ág, rosszul lép, nem jól kapaszkodik vagy egyik meglöki a másikat és már meg is van a baj. Tudjuk, hogy generációk nőttek fel úgy, hogy a világ legtermészetesebb dolga volt a fáramászás és a legártatlanabb gyerekörömök közé tartozik, de itt is érdemes óvatosságra inteni őket vagy leparancsolni őket azokról a fákról, amelyek veszélyesek – akár mert túl öregek a fák és korhadnak az ágaik, akár azért, mert túl magasak és a magasba csábítják a kicsiket.

Szúrt-vágott sérülések jellemzően a játék hevességéből fakadnak – a gyerekek hegyes vagy éles végű botokkal hadonásznak, egymást kergetik és úgy sértik meg a másikat vagy okoznak saját maguknak sérüléseket.

Más esetben a szalonnasütésre előkészített nyársak okoznak balesetet, amikor nem rendeltetés szerűen használják a gyerekek a nyársakat, hanem hadonásznak vagy mutogatnak vele, esetleg szaladnak úgy, hogy a kezükbe van a nyárs.

Égési sérüléseket is okozhat a sütögetés – és a nyárs is, ha rossz helyen, vagy túl korán, még a vas lehűlése előtt markolják meg a gyerekek a nyársat.

De okozhat égési sérülést a tábortűz is, kipattanhat egy szikra, vagy túl közel merészkedik a gyerek a tűzhöz és egy pillanatra lankad a felnőttek figyelme.

Különösen fontos, hogy a tűzgyújtó eszközök, gyufa, öngyújtó, gyutacs, valamint a tűzgyújtó folyadék ne kerülhessen a gyerek kezébe, -ez utóbbi figyelemfelhívó színével egyébként is vonzó lehet a kicsik számára. Ezeket jól zárható helyen, a kötelező tárolási szabályoknak megfelelően rakjuk el, ha nem használjuk. Használat esetén pedig nagy gonddal járjunk el, hiszen az égési sérülések (vagy éppen a vegyszernyelés) is a leggyakoribb, egyben a legfájdalmasabb balesetek közé tartozik. Ráadásul sok esetben maradandó sérülések keletkeznek, és sokszor hosszan tartó gyógyulási idővel jár.

Bár nagyon szeretnénk, nem tudunk minden balesetet megelőzni, ha mégis megtörtént a baj, őrizzük meg a hidegvérünket, mert csak akkor tudunk segíteni a balesetet szenvedett kicsinek, ha mi higgadtak maradunk és tudjuk mit kell tennünk. Ha tudjuk, hogy bizonyos sérülések esetén milyen módon kell ellátni a balesetet szenvedett gyereket. És természetesen legyen a gyorshívó számok között a 112, hogy pánik nélkül, de azonnal tudjunk segítséget hívni, ha szükséges.