Így ismerd fel a leggyakoribb tanulási nehézségeket

Néha igen nehéz észrevenni szülőként, ha a gyermekünk valamiféle tanulási nehézséggel küzd, hiszen nem ülünk mellette az iskolapadban és a rossz jegyeknek egyéb más okai is lehetnek. Az online oktatás ideje alatt valószínűleg lehetőségük nyílt a szülőknek megfigyelni a gyerekeket tanulás közben és talán sokan ebben az időszakban döbbentek rá, hogy valami nem stimmel. Na de mik is ezek a zavarok és hogyan ismerhetjük fel őket?

---

Közel két hónap telt el az idei tanévből. Jelentős kihagyás után végre újra iskolapadba ülhettek a gyerekek - véget ért a nyári szünet és az azt megelőző online oktatással töltött hosszú időszak. Mind a tanároknak, mind diákoknak nagy-nagy örömet jelentett újra bemenni a régen látott iskola épületébe, találkozni az osztálytársakkal, barátokkal, tanárokkal, kollégákkal és újra fejest ugrani a tanulásba (ez talán nem volt akkora öröm). Ezzel egyidőben viszont újra előtérbe kerültek a tanulási nehézségek is.

De mik is a tanulási nehézségek fajtái, hogyan lehet felismerni és kezelni ezeket a zavarokat?

Induljunk el a kályhától és kezdjünk a fogalom meghatározásával!

Ha egy gyerek az intelligencia szintje alapján elvárhatótól lényegesen gyengébb tanulmányi eredményt ér el, akkor itt bizony tanulási zavarról beszélhetünk. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás elsajátítását vagy a matematika megértését. Sőt, akár mindhármat is. 

Gyakorló matematika tanárként is mondhatom, hogy a diákjaim körében leginkább nem a számolási nehézségek okozzák a legtöbb gondot, hanem az, hogy a rossz szövegértés miatt téves válaszok, helytelen következtetések születnek.

A részképesség zavarok mellett találkozunk komplex tanulási zavarokkal is. Manapság már sokak számára ismert a diszlexia (olvasási zavar), diszgráfia (az írás zavara), diszortográfia (helyesírási zavar) és a diszkalkulia (számolási zavar) fogalmai. De ez nem volt mindig így.

Hogyan ismerhetem fel, hogy „disz”-es a gyerekem?

Ha megjelennek különböző betűtévesztések, vagy épp felesleges betűk betoldása, szótagok cseréje, az olvasás irányának a felcserélése, akkor felmerülhet, hogy diszlexiáról vagy diszgráfiáról van szó. Az ilyen gyerek olvasási tempója lassú, rossz ceruzafogással és görcsösen ír. Nem tud egyszerre az olvasás technikájára és a szöveg tartalmára is figyelni, gyenge a helyesírása és a fogalmazása. Nehezebben tanul verseket, pláne összetettebb matematikai fogalmakat és szabályokat. A paralelogramma szónak már a kiejtése közben is izzadság cseppek jelennek meg a homlokán, és akkor még hátra vannak a négyszög tulajdonságai. 

Hazai vizekre evezve, lássuk a számolási nehézségekre (diszkalkuliára) utaló jeleket. A gyereknek feltűnően sok időre van szüksége a számolási feladatok megoldására és nagyon kimerül ez idő alatt. A számolási szimbólumokat (plusz, mínusz, hányados stb.) nem mindig ismeri fel, illetve felcseréli ezeket, számjegyeket hagy ki, nehézséget okoz neki a tízes átlépés és a szorzótábla megtanulása. Ezek csak a leggyakoribb tünetek.

A matematika egy olyan tudomány, ahol mint egy ház építésekor a téglák, egymásra épülnek a megszerzett tudás építőkockái. Azaz az alapok hiányában hiába kezdenénk el ezeknél a gyerekeknél építkezni, hamarosan összedőlne a ház. Többek között ezért is hatalmas a szaktanár felelőssége. Minél hamarabb ismerjük fel a részképességek hiányát és fordulunk szakemberhez, annál biztosabb a beavatkozás sikere.

Segítség az iskola falain belül

Szerencsére manapság már sok segítséget kapunk az iskolában dolgozó munkatársainktól. Az iskolapszichológus, a logopédus és a fejlesztőpedagógus is foglalkozik azokkal a gyerekekkel, akiknél a szaktanár erre javaslatot tesz. Ha a pedagógiai szakszolgálat megállapítja a tanulási zavart, akkor egyrészt javaslatot tesz a fejlesztésre, másrészt pedig sok esetben tanácsolja azt, hogy a gyerek több időt kapjon a dolgozat (akár a központi felvételi vizsga) elkészítésére, használhasson számológépet. Súlyosabb esetben a diák felmentést is kaphat az értékelés alól.

Mi lehet a nehézségek hátterében?

A tanulási zavarok hátterében sok minden állhat: gyenge észlelés, fejletlen kézmozgás, örökletes tényezők, szülés körüli nehézségek, csecsemőkori lázas állapot, és még sorolhatnám. Sok esetben csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az

olvasás, írás vagy a számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött. A tanulási

nehézségekkel küzdő gyermekekre jellemző, hogy figyelmük csapongó, ügyetlenek, munkáik rendetlenek, rajzaik kevésbé szépek, nem kidolgozottak, nehezebben értelmezhetőek. Ezeknél a diákoknál a tartós kudarcok következtében a viselkedésükben is megjelennek a negatív jelek. Kit érdekel ez? Úgyse fogom megérteni! Akkor inkább valami mással hívom fel magamra a figyelmet! Mi lenne, ha én lennék az osztály bohóca?

A te gyereked már 4 évesen tudott biciklizni, az enyémnek még 6 évesen se megy!

A tudás megszerzése hosszú folyamat, nem versenysport. A legrangosabb kerékpáros körversenyt nem az nyerte meg, aki a mezőnyben először tanult meg biciklizni, hanem az, aki a legjobban akarta azt az edzéseken. A száraz tények, fejlesztési technikák mellett ne feledkezzünk meg a lelki tényezőkről sem! Nagyon sok türelemre, megértésre van szükség a tanulási zavarok enyhítéséhez. A fejlesztés folyamata nem rövid, minden apró eredményt, részsikert meg kell becsülni! Az esetleges kudarcok leküzdéséhez folyamatos bátorítás, dicséret szükséges.

Végezetül pedig, bíztatásképp egy személyes példa azoknak a szülőknek, akiknek a gyerekénél megjelennek a tanulási zavarra utaló jelek. Egyik korábbi osztályomban a legjobb középiskolai felvételi eredményt egy olyan diákom érte el, akivel alsó tagozattól kezdve sokat foglalkozott a fejlesztőpedagógus és a logopédus is, és bár még most is akadnak gondjai az idegen nyelvekkel, hamarosan villamosmérnökként végez a műszaki egyetemen.