Kézzel készített ajándékok karácsonyra

Hiszem, hogy a karácsonyi ajándékvásárlási őrületet el lehet és el is kell kerülni. Mutathatunk jó példát is a gyerekeknek azzal, hogy nem vesszük be magunkat a plázákba, és a karácsonyi vásárra is legfeljebb azért nézünk ki, hogy megmártózzunk a hangulatában.

---

Ha mégis vásárolni szeretnénk, akkor érdemes figyelni a hazai kézművesek munkáit, számtalan csodaszép ajándékot lehet így beszerezni akár személyre szabottan, hiszen a legtöbb alkotó még örül is annak, hogy nem kell tucatjával, kaptafára készíteni ugyanazt a terméket. Vagyis, ha szeretnénk pénzt kiadni, akkor azt tegyük úgy, hogy a helyi vállalkozókat, alkotókat, művészeket segítjük vásárlásunkkal.

Én azonban arra is jó szívvel bíztatok mindenkit, hogy az ajándékok egy részét készítse el otthon saját kezűleg. Akár a gyerekek bevonásával. Nem szeretném nagyon személyesre venni az anyagot, de mivel én híve vagyok az otthon készített ajándékoknak, van gyakorlatom abban, hogy fillérekből alkossak meglepetést azoknak, akiket szeretek. Természetesen ebben az esetben is cél, hogy a megajándékozott valóban olyan tárgyat kapjon, amit vagy célnak megfelelően használni tud, vagy olyan élményt okozzon, amiért megéri munkát fektetni az ajándékba.

Nálunk két dologra egészen biztosan lehet építeni: a család minden tagja édesszájú, így házi édességekkel sose lövünk mellé. Másrészt a család nőtagjai (egy része nagyon is) szereti a szép ékszereket, bizsukat. Én a bizsugyártásban vagyok otthon, az egyik ügyes kezű menyem - aki két kisgyerek mellett nem mellesleg cukrásznak tanul - azonban karácsony előtt nagyüzemben gyártja az ajándékba szánt édességeket mindannyiunk örömére.

Alapvetően nem törekszünk a túlzott cukorfogyasztásra, ám a Karácsony az az egy alkalom az évben, amikor nem mérjük ki grammra pontosan a szénhidrátot. Máshol húzzuk meg a kalóriasávot és inkább eszünk egy zsemlével kevesebbet reggelire vagy több salátát és kevesebb köretet az ünnepi ebédnél, hogy egy kis édesség beleférjen a menübe. Így aztán nem kell bűntudatot érezni a házi édességre alapozott ajándékoknál sem.

Itt van rögtön a habcsók, ami legalább annyira mutatós, mint amennyire édes, és biztosan egy karácsonyfáról se hiányozhat, ahol még felcsillan egy kis nosztalgia a szívben.

Íme a habcsók (házi) receptje a mi családunktól:

3 tojásfehérje

170 gr kristálycukor

1 púpos evőkanál porcukor

3 csepp citromlé

(Fontos, hogy az adag egy közepes tepsire van megadva)

Elkészítés:

A tojásfehérjéket gőz felett addig melegítjük, amíg el nem olvad a cukor. Akkor mixerbe tesszük a citromlével együtt és 5-ös fokozaton szépen habosítjuk. Ez körülbelül 2 perc. Utána további 5-6 percig még maximális fokozaton tovább habarjuk. Beletesszük a porcukrot, további két percig habarjuk, „keményítjük” a masszát. Ha színezni szeretnénk, akkor azt a hosszú habarási idő alatt tegyük meg, de ügyeljünk ara, hogy olyan színező anyagot válasszunk, ami nem hígítja fel a porcukros fehérje masszát. Pár csepp céklalé például csodaszép rózsaszínt eredményez.

A sütőt a szárításhoz alul-felül 90 fokra melegítjük, ennél magasabb ne legyen, és két órán keresztül szárogatjuk a tepsire nyomott kis formákat, ami lehet karika, fenyőfa, mikulás, pálcikás figurák, de lehet klasszikus habcsók vagy akár unikornis fejecske is. Tavaly ez utolsó okozta a legnagyobb örömet a gyerekeknek. De természetesen bármilyen forma jó, aminek az ajándékozott garantáltan örül.

Ha azonban kerülnétek az édességet, akkor mutatok egy-két filléres nem ehető ötletet is, amit nem tart tovább elkészíteni egy-két óránál.

Karácsonyi horgolt ékszer szett gyönggyel

Még egy deka fonal se kell ehhez a kedves kis ajándékhoz, itt aztán tényleg igaz, hogy elég a maradék fonal maradéka és két szem gyöngy. Persze gyöngy helyett lehet más is az éke a horgolt kis nyakéknek, karkötőnek. Akár a nagymama kardigánjáról egy régi gomb. Egy ilyen nosztalgia igazi jó választás, és csak hozzá tesz az ajándék érzelmi értékéhez.

Ezt a szettet egypálcás horgolással készítettem, de aki nálam ügyesebb, az persze akár bonyolultabb mintával is elkészítheti, vagy lehet szélesebb pántban is gondolkodni, több kicsi kincset rávarrni. Én ezt azonban a kevesebb több alapon készítettem el (és lehet szorított az idő is már).

A másik ajándékötlet szintén ékszer: egy hóemberes karkötő

Nem kell hozzá más, mint egy fényes csokipapír, vagy miniatűrben kinyomtatott fénykép, esetleg egy szeretett, de már nem használható ruhánkból származó vagy az édesanyánktól örökölt kis ruha egy darabja. Egy régi miniatűr hímzés is csodásan mutathat a karkötőn, főleg ha egy csupa folt és amúgy kidobásra ítélt abroszról mentjük azt át. Kell még pár centi maradék bőr, műbőr vagy farmeranyag, mint a karkötő alapja - mindegyikkel működik az ajándék. A csuklóméret alapján duplán szabjuk ki az anyagot. Én ennél az ajándéknál igazi bőrt használtam. A karkötő felső rétegéből egy kört kiszabtam, annak megfelelő helyre ragasztottam az alsó rétegre a csokipapírt. Bőrnél szerencsésebb bőrragasztót használni, de sokszor használok sima technokolt, tökéletesen megfelelő az is. Miután ráragasztottam a csokipapírt a karkötőre, egy kis dekupázs ragasztóval még átkentem párszor a mintát, hogy vastagodjon az anyag, ne legyen a fólia annyira sérülékeny. Száradás után ráragasztottam a felső réteget úgy, hogy a minta a kis körön kilátszódjon. Végül varrtam rá egy csillogó gyöngyöt. A karkötő záródását egy patenttal oldottam meg, de egy sima gomb is megteszi. Vagy ha nem akartok varrni, akkor egy erős tépőzár ráragasztásával is stabilan záródik.

   

Tavaly hóemberes mintában gondolkodtam, de idén ennél jobban személyesebbre szabom. Továbbgondolva ezt az ötletet, kis fényképet ragasztok a karkötő közepére arról a személyről, akit nagyon szeret az, akinek az ajándékot szánom. Hogy mindig kéznél legyen a szeretet.