Kassai Etelka
Kassai Etelka meseíró, író

Márton napi legendák és hagyományok - ma is élő szokások

A legtöbb embernek az eszem-iszom jut eszébe először Márton napjáról, a libapecsenye, a töltött lúdnyak és az éttermek vendégcsalogató egyéb fogásai.


Természetesen a gasztronómiához köthető szokások is szerves részei a hagyománynak, de az ünnep valláshoz kapcsolódó eredete kevésbé populáris:

A legenda szerint az 1300-as évek elején született Szent Márton, az akkori Római Birodalom Pannonia tartományában, vagyis hazánkban, Savaria városában, ma jobban ismert nevén, Szombathelyen. Szülei jómódúak voltak, ámde pogányok. A fiuk viszont szülei akarata ellenére a kereszténységet választotta és élete során számos nemes lelkű, valamint csodás tettet hajtott végre.

Egy alkalommal, még igen fiatal korában egy borzalmasan hideg télen, amikor már minden meleg ruháját elajándékozta a szegényeknek, egy kapun kilépve egy nélkülöző és rablók által durván összevert koldusba botlott. Márton megszánta, saját, utolsó, meleg köpenyét kardjával kettéhasította, és az egyik felét a koldusra terítette, hogy ne fázzon. A tett után álmában Jézus jelent meg előtte a koldusnak ajándékozott köpenydarabban. Bár számos csodás tettet hajtott még végre élete során, ez volt az, amely a legenda szerint eldöntötte élete alakulását, ezután keresztelkedett meg és kezdte meg misszionárius tevékenységét. Szent Mártonhoz három típusú csodatételt köt az emlékezet: gyógyító és hittérítő csodákat, valamint a (folyamatos) szent küzdelmét a Sátánnal.

Csodás tettei nyomán Tours-ban 371-ben püspökké akarták választani, ám ő alázatból ezt a tisztséget nem kívánta, ezért a libaólba bújt a választók elől. A ludak gágogása azonban elárulta hollétét, megtalálták, így teljesült a városlakók (az egész egyházmegye) akarata - püspöki rangra emelték Szent Mártont. Magyarország egyik védőszentjeként tiszteljük őt.

November 11 -e, Márton napja azonban a római hagyományok szerint a téli évnegyed kezdő napja is volt, ilyenkor kóstolták az újbort és tartottak nagy lakomákat, amire Mars isten szent madarát, libákat vágtak (áldoztak) – az ellenség legyőzése jelképéül.

A magyar néphagyományba is bekerült ünnepként ez a nap, ezzel kapcsolatos szokásaink révén ekkor kerül sor a családokban is a nagy libalakomákra. Régen a gazdasszonyok erre a napra időzítették a tömött-hízlalt libák vágását, de ma is népszerűek a Márton napi fogások, annál is inkább, mert a hagyomány arról is rendelkezik, mi történik, ha mégsem fogyasztunk libahúst ezen a napon. Nos, aki Márton napon ludat nem eszik, az a következő évben majd éhezik.

Együnk hát jó étvággyal libát, például előre pácolt libapecsenyét:

Hozzávalók 4-6 főre (attól függően mekkorák a gyerekek vagy a család étvágya)

A sülthöz:

- egy közepes nagyságú liba combjai és melle

- kevés sör a locsolgatáshoz

A pácléhez:

- 4-5 liter víz

- egy marék só (vagy húsleves kocka)

- egy nagy fej vöröshagyma negyedelve

- egy egész fej fokhagyma pucolva, gerezdekre szedve

- 10 szem egész bors

- babérlevél (de ha valaki bátor, tehet bele kaprot, vagy kakukkfüvet, esetleg akár mediterrán fűszereket is – egészen különleges ízvilágot kaphatunk)

Főzzük fel a páclevet majd hűtsük langyosra. A megtisztított libát tegyük bele és hagyjuk benne pár órán keresztül, az se baj, ha egy egész éjszaka a páclében alszik a liba. (A hűtőben)

Másnap reggel kenjük ki libazsírral a tepsit, tegyük át a húst, óvatosan sózhatjuk még kicsit, öntsünk alá kevés sört (maradjon a végére is) és fólia alatt 220-240 fokon süssük addig, amíg egészen puha lesz. Akkor fólia nélkül pirítsuk pirosra, pecsenyére, a pirulást segíthetjük sörrel. A sörtől fényes és ropogós lesz a liba bőre. Köretként egészben főtt, pirosra pirított burgonyát adhatunk hozzá, és dinsztelt lilakáposztát.

Kézre eső kislibák

Amíg sül a liba (eltart pár óráig), addig a gyerekekkel megemlékezhetünk egy kis kreatív barkácsolással a Márton napi ludakról, akár ezzel az egyszerűen elkészíthető kis libás alkotással, amihez leírást se kell adni, annyira „kézre esik”: