Adventi Jótékonysági Gyűjtés - mentsük meg együtt a kárpátaljai árva gyerekek karácsonyát!

Aki szerető családban, a gyerekekről gondoskodni akaró-tudó szülők mellett nőtt fel, talán elképzelni se tudja, milyen fájó hiányokkal, milyen mély sebekkel küzd az a gyerek, aki mindezt nem kapta meg az élettől.

---

Egy gyerek sosem hibás azért, ami vele történik. Amit vele tesznek – nem az ő felelőssége. Egy gyerek elvisel mindent, elvisel mindent a saját szüleitől is, annak ellenére is, ha az cudarul bánik vele, ha naponta elárulja, cserbenhagyja, bántalmazza. Elvisel mindent és az utolsó utáni pillanatban is szereti az édesanyját meg szereti az édesapját is. Ez az érzés nem veszik ki belőle akkor se, ha legádázabb bántalmazásokat is kell elviselnie miatta, vagy nélkülöznie kell mindazt, ami neki gyerekként, születési jogként járna.

A biztonságos, szerető otthont, puha párnát, meleg takarót, gyengéd cirógatást, ölelő karokat, friss, meleg ételt, szép ruhákat.

 

Nem csak azért viseli el, mert nincs más választása, azért is, mert meglehet nem is tudja, hogy az jár neki, ahogy arról sincs tudomása, hogy a szeretet az nem egyenlő azzal, amit ő ismer. A szeretetbe nem fér bele az éheztetés, a hidegbe kikergetés, nem fér bele a rúgás, ütés, a zsenge bőr égetése sem. De sok gyerek ezt nem tudja, nem ismer más érintést, csak azt, ami fájdalmat okoz, és a testi-lelki nélkülözésről úgy hiszi, az a természetes, az az ő valósága. Olyan az élet.

Ennek ellenére az átélt fájdalmak és a hiányok egy idő után az égig érnek benne, és ha jobbra fordul a sorsa, ha talál befogadó otthonra, akkor is évekig tartó feladat a hiányok betöltése és annak elhitetése, hogy ő szeretetre méltó, és érdemes minden jóra, amit azután megkap az élettől.

A Szent Mihály Gyermekotthon lakói Kárpátalján, - Ráton, családokban, családi közösségekben élnek, ahol a szülők a saját gyerekeikkel együtt nevelik a gondjaikra bízott gyerekeket. 

Ha az intézmény fotóit nézzük, talán nehéz elképzelni, hogy az itt élő gyerekek java része milyen megpróbáltatásokon ment keresztül, mire ezen a helyen befogadásra leltek. Nagyon nehéz a mosolyok mögött meglátni a könnyeket, a gyerekmosoly elrejti a fájdalmat, nem is nagyon beszélnek arról, ami velük megtörtént. A nagyon kicsik nem tudják megfogalmazni, a nagyobbak szégyellik és túlságosan fájdalmas felidézni a múltat. Ám néha mégis előbújuk egy-egy rémtörténet, néha megnyílnak, vagy nem szavakkal, hanem rajzzal mesélnek.

Az egyik kislány sokszor rajzolt a porba egy emberi fejet, amikor rákérdeztek, mit rajzol, elmondta, hogy az az ő édesanyjának a feje, és folyik vér. Az a kislány négy másik testvérével együtt végig nézte, ahogy az édesapjuk megölte édesanyjukat. Ő így, a porba rajzolva próbálta feldolgozni azt, ami ember ésszel fel nem fogható.

Egy másik anya kéri vissza két nagyobb gyerekét, de a legkisebb az nem kell. A legkisebb is menne és fáj neki, hogy ő nem kell, pedig alkoholmámorában tüzes kályhára tette őt az anyja, amikor még kicsi volt. Hiba égett meg a lába, háta, a bőre nagy része…. jobban fáj neki az elutasítás, a kirekesztés, mint az átélt bántalom.

Egy másik kislánynak is az anyja hiányzik. És feldolgozhatatlan a hiány, különösen akkor, ha lenne mód a találkozásra, de az anya nem partner ehhez. Csak egy pillanatra képzeljük el annak a kislánynak az érzéseit, aki meghívja az édesanyját egy anyák napi ünnepségre. Ő énekkel készül, gyakorol, várakozik, tele van izgalommal és reménnyel és szeretettel, de hiába fürkészi a közönséget. Az anyja távol marad. El lehet képzelni, képesek vagyunk átérezni csalódottságát, az elutasítás fájdalmát? Akkor az a kislány nem énekelt, nem tudott színpadra állni, zokogott. A szívében rekedt az ének és egy életen át fog sajogni az a dal. Ahányszor meghallja, annyiszor bukkan fel a hiány, a válaszképtelen, szeretetlen anya hiánya.

Amikor azon tűnődünk, mire van szüksége a gyermekotthonban lévő gyerekeknek, a legközhelyesebb, de legigazabb válasz: a szeretet. A közvetlen kapcsolódás, a rájuk irányuló, személyre szóló figyelem.

Mert vagy az az élményük, hogy már születésük pillanatában magukra hagyták őket, vagy folyamatos árulás bántalmazással teli a múltjuk, vagy olyan másik intézményből érkeztek, ahol mellettük még 30-40 másik gyerek versengett az egyszem nevelő figyelméért. Egyetlen jó szóért, egy simogatásért.

Ebben az otthonban nagyon sok mindent pótolnak, néha emberfeletti az erőfeszítés a hiányok leküzdésére, de szeretettel, gondoskodással, szakemberek bevonásával próbálnak mindenféle módon segíteni a gyerekeken egy olyan környezetben, ahol egyébként nem könnyű magyarnak lenni.

Testi-lelki-mentális rehabilitáció zajlik az otthonban. De az országukban dúló háború ezt a törékeny biztonságot képes felülírni. Egy sokat megélt gyerek folyton menekülő üzemmódban van, a szenvedést jól ismerő gyerek hamar kibillenthető biztonságérzetéből.

Rengeteg a kérdés és éles a félelem bennük, mert mi lesz, ha elveszik a nehezen megszerzett otthon, ha oda a család újra? Ha megint menniük kell, de nincs hova, ha nem kellenek majd senkinek. Egy felnőtt is nehezen birkózik meg a háború okozta stresszel, bizonytalansággal, egy felnőtt is szorong. Akkor is, ha nem közvetlenül a feje fölött lőnek. Egy gyerekben, különösen a traumákon átesett gyerekekben a reálisnál hevesebben ébred fel a félelem, hiszen a legdurvább magukra hagyatottságból jöttek és a sehova se tartozás rémképe bennük eleven.

Mi talán nem tehetünk mást, mint, hogy néhány napra elfeledtetjük velük a félelmet és a hiányokat, mert a légiriadók okozta sokk, a besorozástól való félelem olyan rettenet, amin egy gyereknek sem szabadna soha keresztülmennie. 

 

Személyre szabott ajándékokkal, meghitt karácsonyi vacsorával, játszóházi élménnyel és egy magyarországi utazással feledtetjük el velük az átélt borzalmakat, segítünk elhitetni velük, hogy értékesek ők is, és érdemesek a szeretetre, a figyelemre és a gondoskodásra. Nem csak Karácsonykor, - de azon a ragyogó napon mindenképp - nekik is jár a névre szóló csoda.

„2022-ben a Fiatal Családosok Klubja - a többi családszervezettel közösen - a Szent Mihály Gyermekotthon kis lakói számára szervez jótékonysági gyűjtést . Az intézmény egy család típusú gyermekotthon a kárpátaljai Ráton. Árva, elhagyott, elhanyagolt és menekülni kényszerült gyerekek találnak itt új otthonra. Van, akinek soha nem volt azelőtt családja, és van, aki itt kapja vissza testvéreit. 

A VII. Adventi Jótékonysági Gyűjtés és Vásár keretében 2022.12.08-ig várjuk az adományokat itt >>
https://adjukossze.hu/.../mentsuk-meg-az-arva-gyermekek...

Segítsünk együtt ragyogást hozni a gyermekek lelkébe!