Ne adjuk fel, hiába kúszik vissza a műanyag a mindennapokba!

Az elmúlt években a műanyaghulladék visszaszorítását célzó szigorítások és intézkedések hatására, nemzetközi és hazai fronton is úgy tűnt, van kiút bolygónk számára, talán nem válik pár évtizeden belül egyetlen hatalmas szemétlerakóvá élőhelyünk.

---

A pandémia színrelépését megelőző években (2018-as adat szerint) 127 ország kormánya hozott szigorú korlátozásokat az egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan, vagy tiltotta be azokat, hogy a bolygó szempontjából nagy környezeti terhelést okozó hulladék mennyiségét csökkentse.

Hazánkban is rendkívül ígéretesnek tűnő rendelkezések születtek, és néhány ezzel kapcsolatos csavar után végül a 2020 júliusában elfogadott törvény értelmében 2021-től kormányunk betilt számos, egyszer használatos műanyagot. Ez a rendelkezés még akkor is örömteli, és megoldásra törekvő, ha sokan érzik úgy, ennél sokkal radikálisabb intézkedésekre lenne szükség hazánkban és a világ más országaiban is. Mindenesetre a járványhelyzetet megelőző időszakban úgy tűnt, hogy ha lassan is, de elindult a közös gondolkozás erről az igen súlyos, környezeti katasztrófával fenyegető problémáról és elindult egy lassú, de pozitív változás is.

A pandémia azonban – legalábbis most úgy tűnik- igencsak keresztül húzta ezeket a terveket és zöld reményeket. A járvánnyal kapcsolatos, a megfertőződéstől való félelem miatt ugyanis újra erőre kapott a műanyaglobbi a világ számos pontján, valamint a mindennapokban is újra az egyszer használatos műanyag után nyúltak az emberek. A vírus terjedésének való félelem miatt nem egy népszerű és zöld megoldás került kukába. Többek között jónéhány népszerű kávézó is visszalépett attól az igencsak kedvező gyakorlattól, hogy a vendég saját bögréjébe, termoszába viheti magával kedvenc italát. De a kereskedelem más szegmensében is érezhetőek visszalépések, sok kereskedő érzi úgy, hogy fokozott fertőzésveszélynek van kitéve akkor, ha nem „tiszta” egyszer használatos műanyagot használ az eladás során, hanem „befogadja” a vásárló által hozott többszöri használatra szánt „magán” csomagolását. Például műanyag dobozokat húsnak, sajtnak, felvágottnak, vagy textilszatyrokat a zöldségnek-gyümölcsnek, pékárunak.

Ezzel kapcsolatban azonban nincsenek, ilyen rövid idő alatt nem is lehetnek értékelhető, a félelem jogosságát megerősítő vagy cáfoló kutatások. Ennek ellenére a vírus terjedésének megakadályozás közös ügy és természetszerűleg merülnek fel aggályok a közvetlen egészségügyi kockázat miatt.

Hétköznapi emberként még nehezebb kiigazodni és valamilyen elfogadható, megnyugtató helyzethez igazodni ebben a kérdésben. Egy azonban világos: a saját életünkben vagy a közvetlen környezetünkben is megfigyelhető az a tendencia, ahogy az egyszer használatos műanyag visszalopakodik a hétköznapokba.

Elég, ha csak a fertőzés elkerülését célzó műanyag kesztyűk használatára, a valóban újra nagyobb gyakorisággal letépett, majd pár perc, pár órán belül a kukában landoló műanyag zacskókra, esetleg az ételrendeléseink műanyag csomagolására gondolunk. Ez utóbbi például nagy valószínűséggel bekerült olyan háztartásokba is a pandémia miatt, ahol addig szigorúan elkerülték a kész ételek házhoz rendelését- éppen az ételek csomagolóanyagának környezeti terhelése miatt.

Felelős édesanyaként, nőként, a Ficsak alapítójaként rendkívül fontos kérdés számomra is a környezetvédelem. Éppen e miatt volt szívügyem a Zöld Követ Egyesület megalapítása is, mely a tavalyi év őszétől végez értékes munkát környezetünk megóvásában. Elsődleges feladata annak feltárása és világos közvetítése, hogy a családok milyen módon tudnak tenni a környezetért.

Biztos vagyok benne, hogy a legapróbb dolgok is segíthetnek, ha azt sokan megteszik a Föld egészsége, biztonsága érdekében, és ha erre közérthető módon hívjuk fel egymás figyelmét, akkor minden nehezítő körülmény dacára elindulhat egy pozitív változás.

Mit tehetünk mi a saját életterünkben az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása érdekében akár pandémia idején is?

• A legtöbb helyen nincs kitiltva a magunkkal vitt tasak, vászonzsák – ahol engedik, tegyük abba a pékárút, zöldséget, gyümölcsöt továbbra is. Természetesen minden vásárlás után mossuk ki, fertőtlenítsük azokat, hogy minimálisra csökkentsük a vírus átadásának lehetőségét.
• Ne vásároljunk műanyag szatyrot az áruk hazacipeléséhez.
• Ne használjunk egyáltalán a zöldségek, gyümölcsök vásárlása során ( a termények elkülönítésére) műanyag zacskókat. Tegyük közvetlenül a kosarunkba, vagy ha szeretnénk azokat elkülöníteni a vásárlás során, akkor a bevásárló kocsi különböző sarkaiba. Otthon pedig a lehető legnagyobb gonddal mossuk meg azokat felhasználás, tárolás előtt.
• Vásároljunk nagyobb tételeket, hogy elkerüljük az „egy termék-egy zacskó” csapdáját.
• Kerüljük el a nagy élelmiszerláncokat, vásároljunk piacon, vagy helyi termelőtől – vigyünk magunkkal bevásárló táskát vagy kosarat. Ha olyan helyen tudunk vásárolni, ahol kölcsönös bizalom épül, akkor lehet, elhiszi az eladó, hogy gondosan fertőtlenített (többször használható) csomagolásban méri le számunkra a kívánt árut. Ahogy mi is bizalmat szavazunk annak, hogy olyan kereskedelmi gyakorlatot folytat, ami minimalizálja vagy teljesen kizárja a mi megfertőződésünk kockázatát.
• Zöldséget, gyümölcsöt rendeljünk házhoz, már vannak erre is lehetőséget biztosító termelők, akik nem használnak műanyagcsomagolást terményeik házhoz szállítása során.
• Nagy dilemma a házhoz szállított kész ételek rendelésének kérdése. Mert egyrészt valóban óriási ennek a gyakorlatnak a környezeti terhelése, másrészt viszont azt is látom, milyen bajba kerültek a vendéglátóhelyek. Számukra a vállalkozás túlélésének záloga a házhoz szállítás. E pillanatban én sem látom, mi lehet a jó megoldás erre a helyzetre.
• Ám az biztos, hogy ha mi magunk főzünk otthon, és olyan alapanyagokból, amelyeket a lehető legkevesebb csomagolóanyag felhasználásával vittünk be a háztartásba, akkor az környezetkímélő megoldás és ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül.
• Kirándulásra, vagy akár a munkába vigyünk magunkkal termoszban, többször használható palackban kávét, ivóvizet. Kerüljük el a palackozott vizek vásárlását.
• A gyerek és a saját tízórainkat, ebédünket is többször használható tárolókba csomagoljuk. Használjunk dobozokat vagy ha van erre késztetésünk, akkor szerezzünk be néhány strapabíró viaszos vásznat, vászon szütyőket.
• Ne vásároljunk semmit, amire nincs égetően nagy szükségünk. Ne is rendeljünk (főleg ne a világ másik tájáról) hirtelen felindulásból megkívánt tárgyakat.
• Ha mégis műanyag csomagolóanyag került be a háztartásba, a lehető lenagyobb figyelemmel dobjuk a megfelelő, szelektív hulladékgyűjtőbe.

Nem lehet eleget hangoztatni ezeknek az apró lépéseknek a fontosságát, higgyük el, rajtunk is múlik, mekkora hulladékmennyiséggel kell megbirkóznia a természetnek. Rajtunk is múlik, hány kiló műanyag kerül be ártatlan állatok gyomrába, emésztőrendszerébe. Rajtunk is múlik ennek a gyönyörű, de sérülékeny bolygónak az egészsége.