Ne vásárolj, inkább adakozz! - lélekfeltöltés jótékonysággal
A "Ne vásárolj semmit!" nap 1992-ben Kanadában indult útjára, a túlfogyasztással való szembenállásként az Adbusters (Reklámirtók) szervezet fiataljai jóvoltából. A takarékosságra való ösztönzés szemlélete azóta világszerte teret nyert. De fogalmazhatunk úgyis, hogy hallhatóvá vált végre egy józan hang, ami a szélsőséges fogyasztás káros hatásaira hívta fel a figyelmet.
Magyarországon 2004-ben hirdette meg először a Tudatos Vásárlók Egyesülete a „Ne vásárolj semmit nap”-ot. Ez a nap valóban különleges és nem csak azért, mert ezen a napon több pénz marad a pénztárcánkban, hanem azért is, mert a vásárlási szünnap értelmezhető követésre érdemes fogyasztói böjtként. Egy olyan eseményként, amely a nap 24 órájában fókuszál a tudatos fogyasztás fontosságára.
Talán nem véletlen, hogy ez a nap nagyon közel esik a karácsonyi vásárlási láz kezdetéhez, hiszen lehet ez olyan felkiáltójel, amely óvatosságra, mértékletességre, józanságra figyelmeztet. Egy olyan intelem, amely nem tolakodó, nem csukja be helyettünk a pénztárcát, de rávilágít arra, hogy akadnak a vásárláson felül más örömforrások is. Olyanok, amelyek semmilyen terhet nem jelentenek a Földnek.
Több szempontból is meg lehet közelíteni ezt a napot. Foglalkozhatunk a vásárlásaink nyomán keletkező, mérhetetlen mennyiségű szemét okozta problémákkal. A műanyag szeméttel, amely több emberöltő alatt se bomlik le, és szégyennel teli örökségünk az utódok számára. Foglalkozhatunk a megvásárolt termék létrehozásához szükséges környezetkárosító folyamatokkal. A levegőbe, élő vizeinkbe, a földbe szívódó káros anyagokkal, amelyek mérgezik ezt a bolygót. Mérgezik a növény és állatvilágot és mérgeznek minket, embereket is.
Foglalkozhatunk ezzel a nappal takarékosságra fókuszáltan - hiszen azt a pénzt, amelyen a kacatokat, a felesleges dolgokat megvásároljuk – köthetnénk hasznos dolgokra is. Tanulásra, utazásra, környezetünk megismerésére, fejlődésre.
De megközelíthető mindez úgyis, hogy azt az időt, amit a teljesen felesleges dolgok vásárlására fordítunk, fordíthatnánk emberi értékekre is. Lehetne gyönyörű, minőségi időnk bőséggel, amit egymással tölthetünk. Amikor kapcsolatokat alakíthatnánk ki, új ismeretségeket köthetnénk vagy szerethetnénk azokat jobban, nagyobb figyelemmel, gondosabban, akiket szeretünk.
Mert a tárgyak sorra mind szemétre kerülnek, előbb utóbb nem kellenek majd azok senkinek, túl hamar kitelik a becsületük. Megunjuk azokat és kell a jobb, az újabb, a modernebb, a gyorsabb. Idő sincs azok megkedvelésére, vagy arra, hogy igazán érzelmek kötődjenek azokhoz. Túl gyors a kacat-körforgás ma minden háztartásban.
Ötgyermekes édesanyaként és a FICSAK alapítójaként én úgy gondolom, talán ideje újra felfedezni az emberi kapcsolatainkban rejtőző erőket. Újra rácsodálkozni az egymás felé fordulás gyönyörű érzésére. A közös tevékenységek szépségére. Újra meglátni mindazt a jót, amely nem kíván maga mögé tonnányi tárgyat. Nem kíván semmi mást, csak egymásba kapaszkodó kezeket, egymásba feledkező szemeket.
Csupa olyan dolgot, amihez nem kell pénz, amit nem kell, nem is lehet megvásárolni.
Öt gyermek gondozása sok tárgyat igényel, nagybevásárlásokat, nagyon sok szervezést, cipekedést, logisztikát. Öt gyermek mellett nagyon nehéz böjtöt tartani a költésben, hiszen hol ez kell, hol meg az. Ha nem igyekeznénk tudatosan megfékezni szülőként az igényeket, nem is tudnánk minőségi módon megoldani egy ekkora család „ellátását”. Mindig kellene valami új, valami „nagyon fontos”, valami olyan, ami már az „az egész osztályban mindenkinek van, csak nekem nincs”. Szerintem nincs olyan család, ahol a szülők ne futnának bele naponta az ilyen jellegű – más családok által generált - hiányérzetbe.
Mi azonban egy jó ideje fontosnak érezzük, hogy visszaszorítsuk – ne csak a gyerekek- de az egész család impulzus vásárlásait. Azt vesszük meg csupán, amelyre tényleg nagy szükség van és csak akkor, ha nem tudjuk azt kézen-közön beszerezni. Akár egymás közötti átadással – hiszen a testvérek örökölhetik egymás ruhát, akár tanszereit, játékait is.
Tudjuk, hogy nagyon nehéz nemet mondani a gyerekek kívánságaira és nagyon nehéz a belőlünk fakadó igényekre is nemet mondani. De meg kell vizsgálni tízszer, valóban szükségünk van-- e arra a dologra, ami megmozdított bennünk valamit. Megkérdezni minden egyes vásárlás előtt (ruha, cipő, játék, elektronikus kütyü), hogy tudunk- e élni nélküle. Mert higgyük el, 100 alkalomból 99-szer az lesz az őszinte válasz, hogy tudunk. Hogyne tudnánk.
De tiszta víz, tiszta levegő és egészséges élelmiszer nélkül nem tudunk élni.
Ahogy szépséges, egymást építő emberi kapcsolatok nélkül is sivataggá válik ez a világ, akárhány fényes tárgy is vesz körbe minket.
Mondjunk nemet a felelsleges vásárlásra. Szerintem nem csak ezen a napon, de ma mindenképp. Legyen ez az első lépés egy olyan életmód felé, ahol a kevés is érték, a kevés is elég.
Adventi Jótékonysági Vásár!
A Fiatal Családosok Klubja jótékonysági akciójának keretében idén Herczegh Anita és Áder Júlia gyönyörű adventi koszorúinak és/vagy kopogtatóinak online megvásárlásával bárki hozzájárulhat a Szent Mihály Gyermekotthonban élő gyermekek Karácsonyának szebbé varázsolásához.
A Családszervezetek VII. Jótékonysági Adventi Gyűjtése során a koszorúk árából befolyt összeggel a Szent Mihály Gyermekotthonban élő gyermekek Karácsonyát szeretnénk szebbé tenni.