Nemzetközi klímaváltozási akciónap – egy ember nem tudja megállítani a katasztrófát, de együtt talán sikerülhet
2007 – től minden május 15.-én tartjuk a Nemzetközi klímaváltozási akciónapot. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó nemzetközi testület célja felhívni az egész világ figyelmét arra a globális szintű és mértékű klímaváltozásra, amely ma már nem egy távoli fenyegető veszély csupán, hanem nagyon is valóságos probléma.
A Föld lakossága egyre csak növekszik, a számítások szerint 2050-re tízmilliárdra nőhet. Így a természeti erőforrások felhasználása is ugyanebben az ütemben emelkedik, ami igen aggasztó állapotot eredményezhet. Az emberi tevékenység- az ipar, a közlekedés, az élelmiszer termelés is nagy mennyiségű, káros gázokat juttatt a levegőbe, így a légkör megváltozása is nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz. A tápanyag források elapadása éhínséghez, a vízhiány a higiéniai állapotok romlásához, a szennyeződések az immunrendszer legyengüléséhez, a föld és vízterületek megszerzése társadalmi zűrzavarhoz és háborúhoz vezethetnek.
Már most mérhető, érezhető veszélyek jellemzik az élhető világot:
- Új hőmérsékleti rekordok születnek.
- A tengerszint folyamatosan emelkedik.
- A sarki jéghegyek olvadása katasztrofális mértéket öltött.
- Egyre gyakoribbak és kiszámíthatatlanok a természeti katasztrófák.
Mire számíthatunk a jövőben?
- Az átlag hőmérséklet 1.4 – 5.8 °C – kal is megemelkedhet.
- Tovább emelkedik a tengerszint, akár 9-88 cm-rel.
- Több lesz a csapadék a mérsékelt égövi zónákban.
- Kevesebb csapadék hullik Közép-Ázsiában, a mediterrán térségben, Afrikában
- Egyre gyakoribbá és erősebbé, vagyis jellemzőbbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek.
- Az éghajlatváltozások eddig nem ismert betegségeket hozhatnak elő, vagy széles körben terjedhetnek el eddig lokálisan ismert, vagy szűk helyen izolálódott betegségek.
- Az Északi-sark és Antarktisz jéghegyei teljesen felolvadhatnak.
Sokgyermekes édesanyaként és az élhető környezetért felelősséget érző emberként az foglalkoztat, hogy az ijesztő számok és negatív tendenciák ellen mit tehetünk mi, hétköznapi emberek. A Zöld Követ Egyesület megalapításával célul tűztem ki a természeti és környezeti értékek megismertetését a felnövő generációval. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet, hogy mindenki tegyen közvetlen környezetéért, és lépjünk fel együtt Földünk megóvásáért. Kötelezzük el magunkat a környezet szeretete, védelme iránt.
Szerencsére nem csak én látom úgy, hogy a problémán a tudatos energiafelhasználás, a tudatos életvitel, így a közvetlen környezet fokozott védelme a hétköznapi élet során is elengedhetetlen. Sokan azt gondolják, egy ember nem tudja megállítani a romboló erőket, nem képes megváltoztatni azokat a tényezőket, amelyek ilyen mértékű katasztrófához sodorták a Földet. Az igazság azonban az, hogy mi magunk is tehetünk ellene csökkentett energiafogyasztással, illetve az általános fogyasztási szokásaink megváltoztatásával.
Pici dolgokról van szó sokszor, de nagyon is sokat jelentenek. Használjuk az energiát a jelenleginél tudatosabban, például zuhanyozzunk fürdés helyett, fedjük le az edényeket főzéskor, kapcsoljuk le a villanyt azokban a helyiségekben, ahol nem tartózkodik senki, sőt elektromos eszközeinket is használhatjuk kevesebbet.
Ha már 1 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet a lakás felfűtésekor, már akkor is 6 % energiát spórolunk meg. De sokat lendíthet a dolgon, ha a házak falát megfelelő módon szigeteljük, ahogy az is, ha gondot fordítunk az elavult nyílászárók cseréjére.
A közlekedéssel kapcsolatos döntéseink is fontosak: ha módunk van rá, akkor iskolába, munkahelyre járjunk gyalog vagy kerékpárral vagy válasszuk a tömegközlekedést.
Ahogy érdemes gondosan bánni az energiával, éppúgy fontos megváltoztatni egyéb fogyasztási szokásainkat is. Alaposan gondoljuk át például, hogy valóban szükségünk van-e egy újabb tv-re, a huszadik pár cipőre. Tényleg le kell cserélnünk a telefonunkat évente?
Tegyük le a voksunkat az újrafelhasználható alapanyagok mellett és a lehető legszélesebb körben iktassuk ki a műanyagot a mindennapjainkból. Vásárláshoz használjunk újrahasznosított papír táskát, vagy szövet szatyrot.
Ma már Magyarországon is terjed a hulladékmentes (zero waste) életmód, egyre több helyen nyílnak csomagolásmentes boltok, ahol saját vászonzsákokba, üvegekbe vihetjük haza a megvásárolt árut. Ez a vásárlási forma segít elkerülni a felesleges túlfogyasztást, hiszen így csak annyit veszünk, amennyire tényleg szükségünk van. A csomagolásmentes vásárlással pedig csökkenthetjük a hulladék mennyiségét is. Ha nincs a környékünkön ilyen bolt, egyszerű odafigyeléssel is vásárolhatunk tudatosabban. Ne használjuk a kirakott műanyag zacskókat, helyette vigyünk magunkkal táskát, hálót mindenhova, ahol ebben partner a kereskedő.
Zöldséget, gyümölcsöt vegyünk piacon kistermelőtől és fogyasszunk több növényi alapú élelmiszert, hiszen egy nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása is rengeteg energiát használ fel. Gyűjtsük szelektíven a hulladékot és ha lehetőségünk van rá, akkor komposztáljunk. Ezzel a természetes hulladékot komposzt formájában visszaadhatjuk az anyatermészetnek, így egyszerre csökkenthetjük a hulladék termelést és nagyon jó minőségű táptalajt biztosíthatunk növényeinknek. Ültessünk fákat, virágokat, borítsuk zöldbe az épületeket. A fák, növények megkötik a szén-dioxidot a légkörből és az épületek természetes szigetelésében is szerepük van.
A legfontosabb azonban, hogy mindezzel példát mutathatunk gyerekeinknek, így tudatosabb, klímabarát életvitelre nevelhetjük őket. Érdemes tehát megmutatni nekik, hogy ha sok ember csak egy kicsit is tesz a környezetéért, abból nagy dolgok születhetnek és a Föld valódi szépségében marad meg a következő generációknak.