Tisztelet a Nőknek!
A Fiatal Családosok Klubja egész évben segíti és támogatja a nőket, édesanyákat, nagymamákat tevékenységével, ám a március, e tekintetben még különlegesebb hónap az egyesület életében. Ez az időszak alkalmat és lehetőséget teremt arra, hogy kiemelt figyelem forduljon a nők felé.
A nők felé, akik jelentős szerepet töltenek be a családi élet harmóniájának megteremtésében. Jelenlétük, érzelmekkel átszőtt gondoskodásuk, a család minden tagjára irányuló figyelmük kovászként tartják össze a családi közösséget és a társadalom egységének megtartásában is elévülhetetlenek érdemeik.
Ennek ellenére a statisztikák szerint élete során minden ötödik nőt ér kapcsolaton (vagy családon) belüli erőszak. Ez jelenleg 750.000 nőt érint és jelenleg is közel 260 000 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban. És ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a legtöbb esetben láthatatlan marad az agresszió.
Erről pedig beszélni kell. Sokat kell beszélni és minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy a társadalom figyelmét a nők érdemeinek elismertetése mellett erre a jelenségre is felhívjuk. Nem kerülhetjük meg, nem lehet elmaszatolni vagy elhallgatni, hogy az agresszió (is) jelen van a családokban, párkapcsolatokban és akár éveken át mély hallgatás övezi azt, ami a zárt ajtók mögött történik. Vagy azért, mert az áldozat annyira restelli, ami vele történik vagy azért, mert nagyon hosszú idő telik el addig, amíg az érintett felismeri áldozat szerepét és még több idő, amíg segítséget mer/tud/akar kérni.
Mert először olyan szépen alakul minden. Kevesen figyelnek fel az első ingerült hangra, a megváltozott hangnemre, amikor már nem szól olyan szépen a másik. Hiszen csak ideges szegény. Érthető, sok a munkája. („Értem dolgozik!”, „Értetek dolgozom, nem?”)
Alig észrevehető, aligha tetten érhető a folyamat, amikor a megváltozott hangnem mellé becsatlakozik az utasítás, a tiltás és a korlátozás is. Nagyon kevesen veszik észre időben a folyamatot, amely során a felnőtt nő kiskorúsítása lezajlik. Amikor az „Édesem, inkább maradj itthon velem” kéréstől eljut odáig a kapcsolat, hogy a nőnek engedélyt kell kérnie a párjától ahhoz, kimozdulhasson a lakásból, találkozhasson a barátaival, akár a szüleivel. Engedélyt ahhoz, hogy munkát vállalhasson. Engedélyt ahhoz, hogy akár az általa megkeresett jövedelméből saját célra, vagy a gyerekek szükségleteire önállóan költhessen. Ki azonosítja be időben a folyamatot, amikor a „Te úgyse tudsz bánni a pénzzel Édesem” -től a férj bankszámlájára automatikusan átutalt fizetéssel bezárul a kör, és megerősödik a párkapcsolati csapda, amiből nagyon nehéz menekülni, vagy abban érdemben érdeket érvényesíteni.
A bántalmazás ugyanis nem minden esetben indul vagy zajlik le egy ideges pofonnal – bár az esetek jórészében előbb-utóbb eljuthat oda is a helyzet. Vékony a jég nagyon, és a bántalmazott fél tényleg sokáig nem veszi észre, milyen vékony jégen táncoltatja a másik.
Mert az ingerült kioktatástól és számonkéréstől el lehet jutni az állandósult üvöltésig, a lökdösődésig, a nyaklevesig, a legyintgetős pofonokig, a vad szorításokig, a nehezen kontrollált fojtogatásig majd egyszer nem fogja vissza semmi a másikat, és tényleg lendületből, pofonnal, ütéssel, rúgással teremti le a párját, utasítja rendre vagy kéri számon a másikat. És ne legyenek kétségeink: az első ütést követheti a másik. Egy pofonnál az esetek jelentős részében nem áll meg a folyamat.
De fizikai agresszió nélkül is okozhat a másik maradandó és nagyon súlyos sebeket. Lehet szavakkal is ostorozni, gúnyolni, ítélkezni, lekicsinyelni. Emberi gyengeségeket kifigurázni, azokkal élcelődni, gúnynéven szólítani, félelemben tartani, zsarolni, elszigetelni, kontroll alatt tartani.
Lehet a nő ellen agressziót elkövetni ezer féle módon, és mindezt a négy fal között tartva, ahol a tanú legfeljebb a gyerek, aki „csak” gyerek, - ki ad a szavára, különben is lehet csak a puffogást hallja és azt látja, hogy anya már megint sír. Anya szomorú. Anya gyenge.
Pedig láthatjuk mennyi érdeme van a nőnek, mennyire erős a jelenléte, mennyire rajta (is) múlik egy társadalom egészséges működése. Mégis, párkapcsolaton belül számos olyan tényező van, amely (ideiglenesen) elrabolhatja erejét, számos olyan tényező már a kapcsolat elején, amely elhomályosítja tisztánlátását, és lehetnek olyan körülmények, amelyek hosszú időre lebénítják. Például mert kicsi gyerekeket gondoz és/ nincs önálló jövedelme. E két tényező már bőven elég ahhoz, hogy végletesen kiszolgáltatottnak érezze magát. Amikor egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben élő nőt ér bántalmazás, abból a nézőpontból érthető módon ítélheti zsákutcának a szituációt és tehetetlennek önmagát.
Mi viszont arra hívnánk fel a figyelmet, hogy rendkívül fontos már az is, ha valaki képes változtatni a nézőpontján, felismerni és pontosan definiálni a bántalmazás (a csapda) tényét. Mert az már alap lehet ahhoz, hogy segítséget kérjen. Már az óriási lépés, ha valaki megnyílik és beszélni mer helyzetéről. Amikor egy külső személy (közeli-távoli rokon, barát, kolléga) felé megfogalmazza érzéseit, akár kétségeit is. Amikor beszélni tud félelmeiről, sebeiről és a csalódásról is. Mert nem ezt várta a kapcsolattól, de most ez van és ő tehetetlen és hogyan tovább?
Mert megerősítést kaphat érzelmileg, - és ez nagyon-nagyon fontos tényező abból a szempontból, hogy magára találjon és esetleg lépni tudjon önmaga érdekében. Amikor rászánja magát arra, hogy segítséget kérjen, akkor érzelmi támogatáshoz juthat és hitelesíthetik érzéseit, felismeréseit mások. De lehet csak egy telefonszámot kap egy szervezethez, ahol hasonló helyzetben lévő nőket támogatnak, de az is nagyon jó, mert ott viszont professzionálisan képzett szakemberek tudnak segíteni, akik száz meg száz hasonló esettel találkoztak már. Van tapasztalatuk, ismerik a teljes folyamatot, a lehetséges kimeneteleket is. Tudják milyen pszichés folyamatok zajlanak le a bántalmazott nőkben, hány megtorpanáson, visszaforduláson, elbizonytalanodáson mennek keresztül, és minden fázisnál ott vannak, elérhetőek és készek a támogatásra.
Azt kívánjuk, hogy legyen elég erő, bátorság mindenkiben, aki kapcsolati erőszakot él át, hogy merjen segítséget kérni, mert van, lehet kiút a csapdából. Azt kívánjuk legyen elég ereje mindenkinek figyelni egymásra, meghallgatni a másik nehezen megfogalmazott panaszát, segítségkérését. Legyen elég idő és türelem egymás érdemi támogatására, szavakkal, érzelmekkel, tettekkel erőt és hitet adni a másiknak. Nőként igazán. (vagy nőként, férfiként egyaránt)
A Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) és a Magyar Női Unió (MNU) idén a Mindennapok Női Szemmel Egyesület (NŐISZEM) támogatásával rendezi meg ünnepélyes eseményét a Nőnapot, "Tisztelet a Nőknek" címmel, március 8-án 11 órakor a FICSAK Facebook oldalán.