Zöld karácsony - tiszta lélekkel, jóakarattal sikerülhet a változás
A FICSAK alapítójaként nálam egész évben kiemelt fókusz van a környezet védelmén, nem csak a munkám, de a családi élet szervezése során is. Számomra nem kérdés, hogy az ünnepek se jelentenek markáns kibúvót e szemlélet alól, ám karácsonykor azért némi engedmény, az öt gyermekemre való tekintettel mégis belefér.
Mert minél többet markolunk, annál kevesebbet fogunk – tartja a közmondás és ez igaz a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre is. Ha valaki hirtelen szeretne nagy és komoly változtatásokat megejteni élete minden területén, valószínűleg csalódást okoz önmagának. Az életmódváltás ugyanis, akár egy szükségszerű, de nehéz diéta során – csak tudatos fejlődés és belső építkezés során sikerülhet. Túl sok a hiba lehetősége, ha nem így teszünk, túl sok az ünnep, ahol elbukhatunk, túl sok a különleges nap és helyzet, ami könyörületért kiált. Ahol elnézzük gyengeségünket.
Például hiába tudjuk, hogy ünnepnapokon is éppen olyan ártalmas a sok zsírt, sok szénhidrátot tartalmazó étel, mint a hétköznapokon, a különleges alkalom ok lehet arra, hogy átessünk a ló túloldalára. Pedig, ha tudatosak vagyunk, ha egyensúlyra, lassú, de tartós életmódváltásra vágyunk, akkor nem kell szerzetesi szigorral élni a hétköznapokon se, cserébe az ünnepnapok se billentenek ki az egyensúlyból túlzottan.
Amikor a környezetvédelemre úgy tekintünk, mint egyféle új életmódra, amely változtatásokat kíván tőlünk, érdemes párhuzamot vonni a zöld szándék és a diéta között. Mert ha a hétköznapokba lépésről-lépésre, okosan és tudatosan építünk be olyan, a környezetünket kímélő új szokásokat, amelyeket stabilan tartani tudunk, akkor a karácsonyi ünnepek szép hagyományai is tarthatóak maradnak – némi finomítással.
Próbálom a zöld szemléletet itt is átültetni a gyakorlatba és ezt a szemléletet átadni a gyerekeimnek is, és úgy érzem jó úton járok. Azért is, mert az ünnepre való ráhangolódás nálunk nem tárgyközpontú.
Így karácsony előtt a rengeteg teendő, gyerekek, munka mellett is belőlem fakad az igyekezet, hogy együtt hangolódjunk az ünnepekre. Szépen lassan, hétvégéről hétvégére ünnepi díszbe öltöztetjük a lakást. Nem kerül minden évben új dekoráció az otthonunkba, nem vásárolunk új meg új csillogó díszeket, inkább megbecsüljük azokat, amelyek már velünk várták az ünnepeket előző években is. Minden vasárnap együtt gyújtjuk meg az adventi koszorún a gyertyát és két héttel karácsony előtt sütögetni is elkezdünk. Közösen. A család apraja- nagyja részt vesz ebben a feladatban és biztos vagyok abban, hogy a sütemény illatú esték varázsát majd magukkal viszik a saját családjukba a gyerekek. Nálunk a készülődés ugyanolyan fontos része az ünnepnek, mint maga a karácsony.
Az ünnep pedig attól szép, attól igazán különleges, hogy összegyűjtjük, egy térbe hívjuk szeretteinket. A gyerekeim azt szeretik, ha karácsony estéjén együtt van az egész nagy család: nagyszülők, unokatesók, nagybácsik, nagynénik és közösen várjuk a Jézuskát.
Ez ugyanolyan fontos, az alapja az ünnepnek, de fontos az is, hogy mi kerül az asztalra vagy a fa alá.
A zöld szemlélet jegyében nálunk régóta nincs habzsi-dőzsi. Se hétköznap, se az ünnepek alatt. Az egészséges táplálkozást és a mértékletességet karácsonykor is szem előtt tartom és ez ad egy olyan keretet a konyhai tennivalóknak, amelyen belül lehet kreatív megoldásokkal élni, de nem esünk túlzásba. Én azt vallom, hogy nem kell tízféle sütemény az asztalra, és nem kell ötféle fogást megfőzni egyetlen estére. Nem tudunk többet enni, mint máskor- csak a szem kívánja a habzsolást mindenhol. Mi ezt elengedtük egy jó ideje, így nem kell különleges szabályokat betartanunk az ünnepek alatt sem. Úgy vásárolunk, mint máskor, és ha kicsit gazdagabb is a menü, nem esünk túlzásba. Nem kerül egyetlen falat étel se a szemétbe, nem kell bűntudattal telten suttyomban kidobni a megszáradt bejgli szeleteket, zserbógolyókat, és a töltöttkáposzta se romlik a családra. Bármennyien is gyűlünk össze, ez az egyik nagyon fontos szempont: mi is annyit sütünk-főzünk, a család is annyi élelmet hoz csak, ami után nincs maradék.
Az ajándékoknál már kicsit más a helyzet. Öt gyermek mellett nagyon nehéz olyan ajándékokat kitalálni, amely valamilyen vágyálom a gyerekeknél, nem túl drága és a környezetet se terheli. Minden évben elhatározzuk, hogy kevés ajándék lesz és csak a legszükségesebbek kerülnek a fa alá, de évről-évre megdől ez az elhatározás. A gyerekek imádják, amikor tele van a fa alja ajándékokkal és egész este bontogathatnak. Ezt egyelőre nem tudjuk elvenni tőlük, de annyira nem is akarjuk, hiszen még olyan kicsik. Viszont igyekszünk hasznos ajándékokat beszerezni, olyanokat, amelyek vagy a fejlődésüket segítik, vagy várhatóan hosszú időre lekötik a figyelmüket. Még fontosabb, hogy sok olyan ajándék is kerül a fa alá, amely a gyerekeket kapcsolja össze. Amelyek közös játékba csalogatják őket, vagy az egész családot.
Szerintem nagyon fontos, hogy merjünk őszinték és önazonosak lenni a környezetvédelem területén. Mert van, ami viszonylag könnyedén beilleszthető a mi életünkbe, ami gyorsan gyökeret ver és segíti ezt a tudatos vállalást. De szembesülhetünk olyan területekkel, ahol adott élethelyzetben még akadályokba ütközik a változtatás, vagy túl nagy az érzelmi veszteség. Ott -szerintem-érdemes lassúbb tempóval, fokozatosan változtatni, mert akkor egy-egy különleges alkalom nem riaszt el végletesen. Nem fordulunk vissza mindenhonnan, hiszen egy kis engedmény, ritkán, bele kell, hogy férjen, ha a globális szándék életben marad.
Az ünnepek, - a karácsony különösen - sok üzenetet hordoznak, sokat tanítanak nekünk. Hagyományok tiszteletét, egymás, az élet tiszteletét is elhozza a karácsony. De talán türelemre is tanít, egymás elfogadására is tanít. Arra is, hogy lássuk meg és értékeljük egymásban, önmagunkban is a tiszta szándékot a változásra és a változtatásra. Arra is, hogy ne egymás hibáit vagy gyengeségeit figyeljük, ne arra fókuszáljunk, hanem erősítsük egymásban és önmagunkban is azt, ami jó, ami jó irányba visz. Az ünnepek, a környezetvédelem során is.
Egyszerűen csak legyünk jóakarattal egymás és a világ felé egyaránt és akkor sikerrel járunk.